Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Buzsák község őszes lakossága 1600 ra megy - ezek és családkörükben közönségesen illíröl

280 beszélnek - egyébb eránt tudnak, néhány legvényebb embert kivéve, mindenikmagyarolBuzsák, Martius 25. 864. Stöklerffy Mihály jgyző 44. BÜKKÖSD Bükkösd községből, Somogy megyéből. Bükkösd község a Dunántúli kerület Somogy megye Marczali járáshoz tartozik. Hajdan mező város volt és jelenleg is annak iratik. Bükkösd község csekély számú lakói mind magyarok, népesítése nem tudatik A községnek van tulajdon szöllöhegye, a mely által észak és nyugatról kerittetik, itt több elnevezések vágynak: u.m. Puszta szöllök, azért mert régente szőllőhegy volt, de a tőkék kivágattak és jelenleg szántóföld, második: Öreghegy, azért mert a Bükkösd községi szőlőhegyek között legrégiebb; ezzel kapcsolatban állanak. 3

s221 Sindelyes, itt hajdan téglavető volt s nevét onnan nyerte 4

er Gesztenyés 5^ Újhegy, 6

er Lesőhegy. A határban létező dűlök: Göbölyheverés, Fülöké, Nagygödrök, I Döbörcsény,

281 Kövespatak, Karikósgyóta, Bódók, Vánkosgödör, Farkasgödör, Tolvajgödör, Kisbükk, Szarvas, Régi temető,

282 Javós kút

283 és malomi dűlő, Borotvány, Kertalyja, hidegkút, Bakacz, hosszúrét, Kismező, pusztarét, Hegyalyja, Nagybükk. A községtől fekszik nyugotra az „Alig vár" nevezetű csárda; délre pedig „Nagyberek" puszta, a monda szerint innét északnak nyaló dombokon feküdt a hajdani Bükkösd, mező város; a mely város; a mely város a Törökök által leromboltatván, templomának maradványai máig is láthatók, ezen név alatt: „Puszta szentegyház". Határos községek: Pátró, Surd, Zákány, Gyékényes, és Szt.Pál Kelt Bükkösdön Junius Íjén 864. Erdőssy József hites jegyző 280 Illírül, azaz szerbül. 281 A szájhagyomány szerint egykor itt mezőváros volt, de a törökök elpusztították. (Somogy megye földrajzi nevei, 604.) 282 A hagyomány szerint a dűlő egy részében cseh-morvák vannak eltemetve. (Somogy megye földrajzi nevei, 604.) 283 A hagyomány szerint nevét onnan nyerte, hogy ha valaki ivott a kútból, az meggyógyult. (Somogy megye földrajzi nevei, 604.)