Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

28. BELEZNA Helynevek. Belezna Községből Somogy Megyéből. 1. Belezna falu Somogy Megye Marczali járás Csurgói kerületben - Székhelye - Kaposvár - földterülete tészen 5112 Catastralis holdat. 2. Belezna csak és e névről ismeretes - lakosai magyarok és horvátok. 3. Hogy e községnek más elnevezése lett volna, erről a lakosságnak tudomása nincsen. 4. A község hogy mikor emlitetik legkorábban, - nyomára jönni nem lehet.

180 5. Belezna község lakossága népesítetett horvát honból. 6. Belezna hajdanában Gróf Beleznay tulajdona lévén s attól vette eredetét.

181 7. Dűlők: Pusztapajta szántóföld. - kis és nagy Kúriák szántó és rét föld, e dűlők nyugoti részén egy forrás találtatik, melly igen jó vízzel kedveskedik. Ereszvény magas fekvésű szántóföld - Hosszú bürü rétföld, ezelőtt 50 évvel nádas és mocsár lévén, és csak bürükön lehetett keresztül járhattni,

182 - Csapás előbbi időkben legelő, jelenleg szántóföld, Cserepes dülő rét, e rétek hosszában egy patak csergedez, mellyen három malom létez. Szároz fák szinte rét az erdők közt. - Nagy Erdő, erdő, legelő, rét és szántóföld, itt egy puszta Sándorháza és egy malom Besento névről ismeretes, földje homokos, fekvése rona és lejtős, - Nagy domb szőllőhegy, e magaslatról egész muraköz látható. - Szentháromság, ez puszta

183 Grof Festetits György és Légrád város tulajdona, e pusztán méretetett ki 1830

ik évben Légrád városának építkezési helye - azonban máiglan is erdő, szántó és rétföld, - e dűlőben van két malom és Csárda egészen a mura vize közeieben itt az úgynevezett Kunisnicza vize szakad a mura folyóba. hajdan e pusztán Szentháromság tiszteletére egy templom állott, - Golahegy szöllő. - Vissza folyó szántó és rétföld, ennek aljában egy patak, melly a murába szakad, e dűlőben hajdna egy csárda volt ezen név alatt visszafolyó csárda. - Asszonyvár szőllőhegy itt hajdan vár volt mellynek jelenleg csak romjai láthatók. Nagy mezző, és nyires, hajdan nyires erdő volt. - Nagyirtás szántóföld, Békásto szántó szántó fold. Boldoghegy előbb szőllőhegy, jelenleg legelő. Kiskút szántóföld. Halastó szántó és legelő hajdan itt halastó volt. 180 A település első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben olvasható. (Somogy vármegye, 46.) 181 A Beleznay család a XIV. századtól a XVII. századig volt birtokos a településen. (Somogy vármegye, 46.) 182 Bürü: kisebb patakon, árkon átvezető deszka, gerenda, vö. Bürüs. 183 A település a középkorban Szent Trinitás (magyarul: Szent Háromság) néven szerepel, első okleveles említése 1230-ból származik. (Csánki, 646-647.)