Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

26. BÉC Tekintetes Nemes Somogy vármegye. Szigetvári járásban. Bécz község Bécz falu egy vadregényes dombok között fekvő helység, melly mellyen a hegyek közt van, eredeti neve Bécz melly neve is a régiek nyilatkozata szerint, egy ott legelőször letelepedett Béczi nevezetű kánászrol vette eredetét,

169 alittolag mar 800 nyolczszáz éve alta

170 áll,

171 benépesedése pedig az allvidékröl történt, legelső megszállok Patkó nevezetüek voltak mellynek ágazatai még most is vannak, a lakosok többrésze Magyar, s' egy csekély része német, vallásuk pedig a Magyaroké refrmtus,

172 utóbbiaké, rom katolikus. Régiségök vagy hagyományaik sem irott sem pedig nyomattak nincsenek. Bécz falu határait következő Határok környezik u.m. Magy. Lukafa. Wiszló Hatvan, Patosfa. német Lad, also visnye és kadarkút faluk. A határában lévő dűlők nevei és származások. Belső telek dülő füves kertek, rét v.i. kaszálló. Gáncsi mező dülő szántó föld. Gyökeres erdő, ős gyökeres tölgy erdő azzal vette nevét. Patkó Szöllő állja legellő, egykor egykor az első ott telepedő Patkok szölleje lévén Kányafa erdő s fa kányáknak kedves tanyájuk. Öreg hegy, kaszálló és szöllő a lerégibb szöllejok arról neveztetik. Csike Szöllő. legellő. a falu alatt fekszik a csikék sokat kárnak rea füvészni. Hollosi földek dülő. legellő a sok hollóról neveztetik. Nagy erdei mező. dűlő, sznt föld. a nagy erdő mellett fekszik. Teknöhát, erdő s' legellő, teknöhát alakú ónét nyerte n. Darázs gyep - legellő, sok darazsak láthatok ott. kebles hegy - szöllő s' kaszálló, domború és üreges hely. kebles hegy alja dülö. Szántó fold. és kaszálló. dombom és üreges hely. Pettsára dülő. legelő, alaptalan név. Halasnya dülő, legellő, egykor tó lévén, onnét ered neve. Felső és also 'gomboshegy legellő, alaptalan név. Lankai, legellő, lankai pusztán van onnéd ered neve. Palajvölgy erdő, sok palaj

173 van.

174 169 A Bécz helynév szláv eredetű. Szerb-horvát Belec helynévből. (Kiss, 738.) 170 Ti. óta. 171 Első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben olvasható. (Somogy vármegye, 171.) 172 Református. 173 Iszapos, vizenyős hely. 174 A van szó előtt olvashatatlan bejegyzés.