Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

külömben erdőség, nagyszerű Ménya, és Rinya Netecz folyók közt rejtett helyen menekültek. A'lakoság górén volt mert a' jelenlegi Puszta Barcs színhelye vizek közt fekszik a' szüntelen Canalisatio által a' mocsáros térek kiapadtak. Alítják az öregek, miután a' Török Császár ezen menekvő helyet kitudván - nehogy üldözésnek lennének kitéve tehát Zöldséget adtak adó feiben a' törököknek. Még jelenleg is számtalanszor találtatik a' Szántokon Koponya ágyék csont boncz,

140 de még pénz féle - ugy leg több izben, rosdás török ló patkó, és különössen török Korso féle edény. 2. a' város egy nevén ország szerte Barcsnak neveztetik. 3. Volt a' Községnek más elnevezése? Alítják miután nagy erdőségek és Szigetek voltak, tehát Szigetnek hivatot. Később horváthok jöttek be s' igy Barcs, egy török vezér Bars nevéről eredt.141 4-5. Török háború előtt Horváthság volt származtak Kálinovczéről

142 Horváth országból, még máiglan is van polgár Kálinovczán néven, azonban a' lakoság németségből ál nagyobb erejéig. - Grof Széchényi Dénes uraság eldöde (nevét nem tudni) németeket vándoroltatott be és a' telkeket Kiosztotta 1803 évben, újonnan 53 urbarialis zsellér házat 3 holdal, és 19 évek előtt 72 kis ház helyet osztott ki, és alakult uj Barcs; az utza két sor házból áll cseres fákkal beültetve, dohány termésből élnek, mert földjük nincs. Nyelv, nagyobb részt német, Barcson külömben magyar német, és horváth nyelven beszél keveset kivévén mindenki .A lakoság nagyobb szerű számban dohányt termeszt és van egy dohány beváltó hivatal de még Schlavoniabol is hordják. - ez előtt só ház volt forradalom előtt. Bővelkedik 14,15 markos szép lovakkal, meg említendő hogy a' méhek igen kedvelik e vidéket - hajdan az erdőbe gazda nélküli méh rajokat sok százában találtak - nem tenyésztetek anyira mint a mézet készen hordották haza, de jelenleg is az erdőbe sok méhes házak vannak, és azok nyáron át őrizve szép jövedelmet hajtanak be. régenten e vidék Bienenlandnak

143 neveztetett. 6.7. a. Mező Szelistye onnét vette' nevezet e szántó dülö, mert Szeko falu horvátul török lakhely volt, török uralkodása alatt. b. Kazal Szántó, az Uraság jobbágyaitol a gabonát kazalba rakadta. c. Teglamező, valamiokor ot égetetet tégla. 140 Tájnyelvi alak, combot jelent. 141 A község neve valószínűleg személynévi eredetű. Egyesek a német Barts személynevet látják benne, mások a török bar, megy ige származékának tartják, melyből ugyancsak személynév képződött. (Várkonyi, 32.) 142 Ma: Kalinovac. 143 A méh jelentése németül die Biene, Bienenland: méhes vidék.