Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

lakosság erösebbjei magukat önkint felajálván Uroknak a' Szt. Gothárdi csatánál jeles szolgálatot tettekLegyözetvén a' Török 1683^ Bécs alatt, az életben maradt lakosság is vissza jött (:a' török háborúk alatt 17 egyén elveszvén:); és ezután lóSS^ Septembr 29

m Szt. Grófhoz kelt és Gróf Batthyáni Ádám aláírásával és pecsétjével megerősített és máig is a' Község levéltárában olvasható Szabadságlevelüket kapták; mely szerint rendes lakhelyei megtelepitetvén tartoznak nevezett Urokat és maradékit ezután is fegyverrel szolgálni mentek

1721 lévén minden paraszti szolgálattol, minden vám fizetéstől és dézma adástol, a' nekik kimutatott Kastély helyhez való szántó földeket, szöllöket, erdőket és halászó vizeket szabadonbirhatják 's.a:t. honnét máig is a' helyi elnevezés - lovas - gyalog ki miként szolgálatot tévén a' szerint birtokolt, melyről egyedül a' magok közül választott helybeli Kapitány a' tanáccsal rendelkezett korlátlanul - Ugyan ezen szabadság levelet Gróf Battyáni Fülöp - jelenlegi Herczegnek attya -1766. Január 28^ Posonyba megerősítette. - Ezen szolgálatot a' Városhidvégiek híven telyesitették és egész 1848^, mig az ország árt alakulása történt, békés időben harczi szolgálatjokat Urasági levélhordás - pénz szálitás - urasági jogok és munkálatrai felvigyázással váltván fel. Azonban hosszas pölekedés és viszálkodás után (: mert az Urodalom birtokaikat mintinkább összébb szorította:) végre 1857^ az akkori törvények szerint földbirtokuk legnagyobb részét irtás név alatt elvesztvén minden napi kenyerüket megtermő csekély földjük is alig maradt, leginkább napszám - és részes aratásból élvén. - Város elnevezése pedig (: telkes polgárok birtokába lévő Falu Hidvég tőszomszédságába van:) részint ezen szabadalom tol - de jobban Váras neve a' határában a' Sió parton emelkedett dombon volt régi vártol van, mely pusztavár név alatt a' tetőn egyesek szántó földje - a' körül oldala pedig és sáncza a' Református lelkész kaszálója. - Továbbá ezen Község határában van a' hires Rebecz erdő Keletről a' vele egy nevü szöllő heggyel szegélyezve, - és az úgynevezett Garábhegy, melynek tetejéről a' pécsi - székesfehérvári - és Vértes hegyeket, - ugy a' Balatont és Zala jóbortermő hegyeit tisztán láthatni. Tiszta magyar - nagyobb részint Református - lakosinak száma mintegy 800 lélekből áll, kik jobbára értelmes - és máig is bátor - és harczias kinézésüekVáros Hidvéggel kapcsolatában - és csak egy utcza által elválasztva van Szabadhegy község mintegy 300 lélekkel, volt Úrbéri zsellérek, külön községi kormányzat és bíróság alatt, magyar lakosi átalyán mindenféle mesteremberek, négy külön rendezett Anyaczéhvel.-Határjukban Czikóhegy hármas nagy halom, mely köztük legelő illetményül felosztva részint szöllő - részint szántó földnek miveltetik. Kelt Város Hidvégen Junius 20^ 864. „ „ Ban Ferenc Jegyző által 1721 Ti. mentesek.