Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

vélték lenni, ő már a' to felén át halladott Katonai rendet tartva, a nép pedig a partokon a szokatlan dolgot bámulva midőn Silvai Pál a veszprémi gyalog csa­patok vezére hozzájok érkezik, és a lovas csapatok Kapitánját Orsi Pétert kér­dezi hová igyekszenek? és minő ellenséget akarnak megtámadni? És azt nyer­vén válaszul hogy a Thrákok várossai volnának elpusztitandok, és ismét és ismét 1610 ajánlotta hogy mennének inkább a magát biztonságban lenni vélő Koppány ellen, Ígérvén hogy ő csapatával elől menend, a seregnek utat nyitand, mert hogy ő előtte minden tudva és ismerve van. Nádasdynak tetszett a férfiú tanácsa, és neki adván a Batyány csapatot, Koppány felé sietnek. Silvai szinte oly derekasan cselekedett mint beszélt, hajnal előtt midőn még minden sűrű Kődbe volt merülve, valamint éjszakai utjok is, meg közelítvén a várost a kissebb kaput elfoglalja, azt fejszékkel és szekerczékkel sarkából kiforgatva, az őt csa­pataival gyors léptekkel kővető Nádasdyt befogadja. Ekkor miként a győzők­nél szokás vad lármát indítva a város utzáit meglepik, a pogányt először iszonyú rémülés szálja meg, azután neki bátorodván kiki saját dolgait igyekszik ren­dezni, az egyik feleségét és gyermekeit véddi a másik javait egy rész a zavart felhasználva lovára pattanik és az ellen át lévő Kapun kirohanik, kevesen kiket a magyarok elleni régi gyűlölség és a mostani harag ingerel fegyvert ragadnak és vitézül harczolnak ámde a győztes katonák a nevezetessebb pontokat már elfoglalva tartja, és magának fegyverrel utat nyitva az erőseket ugy mint a gyá­vákat leveri. Regeff a véletlen támadás által megháborodva gyámoltalanul hon időz és a győztesnél kegyelemért rimánkodik, ámde Mustabég 1611 Sinánnak fia készebb inkább meg halni mint gyalázatossan élni, ő a foglyok csapatával a földalatti épületekbe vonul, és a helyet a lőszerek és nyilak külömb féle neme­ivel soká védi, miglen a győztesek a foglyokat szemei elé állítják és őt intik „engedve a kéntelenségnek és adná meg magát társával egyetemben a győzők­nek, meglássa hogy amit ő erősségnek tart, vakmerőséggé ne fajuljon, a város már kizsákmányolva az ellent állani bátorkodók részént lekonczolva részint fogva vágynak" az álnok férfiú hajolni látszott Nadasdyt kívánta hivatni, an­nak kegyére ígérkezett egyedül magát megadni, ez vagy a pogánynak gőgjét megutálva, vagy máshogy lévén hasznosabban elfoglalva maga helyet Thrák Jánost ki Oda bassának hivatott, küldé, midőn Odabassa nyil lővésnyire ért Mustabég őt nagyobbszerű nyíllal oly ügy essen lőtte át torkán, hogy az lováról lefordulván azonnal szörnyet halt. A jelen lévő magyarok uj boszura lobban­ván és társuk halálát megtorlandok az ajtókat betörik, az ablakokat lerántják, a föld alatti épületeket szalmával és szénával megtöltvén meggyújtják és Mustabéget számtalan hallandokkal egyetemben meg folytják. Azután a nevezetessebb vezéreket megölvén vagy megfutamítván, a magyarok Koppányt elfoglalják és zsákmányolni kezdik oly sok mindenféle 1610 Sic. 1611 Musztafa bég; ő volt az alparancsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents