Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

azonban 1626-ban már létezett, mert Rátóti Gyulaffi Kristóf 1536-ban

1470 Csobánczi Vár kapitány

1471 Perneszy Ferencz Alispán elébe idéztette Lengyel János, Zigligeti Vár kapitányt, mivel ez 1626-ban amannak Szőllős Györöki jobbágyát erőszakkal letartóztatta. Mostani Szőllős Győrök bal része, melly a várost keresztül hasító árokkal választja el, hajdan, a' még most is létező Tömöri düllő puszta részhez tartozott, hol a' régi tövig elenyészet vár létezését annak alapzata bizonyitja.

1472 Jelenlegi birtokossá Pribérdi és Wudüni Jankovich László. Mezővárossá lett 1788-ban

1473 magyar lakósokkal. Szőllős Győrök Mező városnak csupán ezen neve él, ez bir tsak helybeli elterjedéssel, és országszerte jelen név alatt ismeretes. D üllők Nevei Nagy-Banyászó Szőllő hegy-kert allai düllő rét - Kis Bányászó Szőllő hegy - Parrag - Rekeszi düllő szántóföld - Géri düllő szántóföld - Géri Hegy Szőllő - Diászói düllő szántó föld és legelő - Kenderföldi düllő szántó föld Rekeszi düllő rét - Birórététi dülő szántó föld és rét

1474 - Rövid düllő szántó föld - Nemesi düllő szántóföld - Hosszú düllő szántóföld - Mamocsi düllő szántó föld- Tömöri puszta szántó föld és rét - Magyarosi düllő szántóföld Landord puszta rész szántó föld és rétSzőllős Győrök határos keletről Látrány és Tur községekkel - délrül Tóth Gyugy 's Lengyel Tóti községekkel - nyugotrol, Szent Györgyi pusztával,

1475 Ehszakról Balaton Csehi és Szőllős Kislaki községekkel. Megjegyeztetik végre miként Szőllős Győrök mezővárosról más hitelt érdemlő elnevezések elő nem terjeszthetnek. Kelt Szőllős Győrökben Április hó l

én 864. Gréczy László Jegyző 1470 A szövegben 1536 szerepel, de valószínűleg 1626-ról van szó. 1471 Szőlősgyörök Csobánc várának volt a tartozéka a hódoltság idején. (Szőlősgyörök, 77.) 1472 Az ásatások XIV-XVI. századi településnyomokat találtak itt. Albeus mester összeírása három Tömördöt is említ. A három falu zárt települést alkotott, mindhármat egyetlen határ vette körül, a három falut tehát egy falu három különálló részének tekinthetjük. (Szőlősgyörök, 56.) 1473 1778-ban lett mezővárossá. (Szőlősgyörök, 99.) 1474 Régen a mindenkori községi bíróé volt ez a dűlő, helyesen: Bíróréti dűlő. (Somogy megye földrajzi nevei, 76.) 1475 A település első okleveles említése 1409-ből származik, templomát 1424-ben említik. (Csánki, 644.) Ma Lengyeltóti területéhez tartozik. (Somogy megye földrajzi nevei, 94.)