Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

gyarázható, hogy a helybeli körülmények természeti sajátságaik után nyerhették hajdan és jelenleg is esmeretes neveiket. - Határnak fekvése dombos és róna, néhol agyagos, néhol homokos, egy folyáson lévő, egy egy kerekű, 's jobban csak a téli hónapokban használható 4 malommal. (Bakó - Műkor - Fekete - Kissek malom) körüllévő községek, mellyek Szakácsi határral szomszédossak: Tapsony - Szenyér - Gadány - Szőcsény - Csákány - Nemes Vid. Bővebb felvilágosittást kimeritteni nemlehet.(Dátum és aláírás nélkül!) 233. SZÁRSZÓ Helynevek Szárszó Községből. Somogy Megye Igali járásából. Szárszó község, T. Somogy megye Igali járásában fekszik, nyugoti irányban a' Balaton tavára dűlve. A' Községnek ezen egyedüli neve van, és volt. Adatok hiányában, sem az nem tudatik, mikor kapta nevét,

1345 sem az hogy honnan népesíttetett meg: - egyébiránt a' határnak déli részén, az úgy nevezett „pusztai dűlőben" látható a' régi Szárszó helység fekvése, szinte régi Temetője, 's abban a' volt - 's nem tudni mikor elpusztult Templom alap kövei. Mikor épült a' Helység mostani helyére, szinte homály borítja.

1346 A név eredetéről senki felvilágosittást adni nem képes, - régi írások szinte hiányzanak rólla.

1347 Egyébiránt lakosai tiszta magyar faj - 's magyar nyelvű, volt úrbéres földmivesek, szorgalmas, becsület tudó, mást nem bántó, s fáradhatatlan munkás emberekA' Község határában előforduló nevek: A' szántóföldi dűlők nevei. - Sióháti, melly nevét egy ott létezett Siói csárdától vette, - egyenes föld. Pusztavölgyi dülő - Keletről nyúgotnak dülő, 's teknőalaku szántóföld, - Kiserdei dülő, egyenes szántóföld. - Völgyföldi dülő, - teknőalakjáról neveztetett el. Gönnyei dülő, - egyenes róna. Cseroldal, - legelő hajdan cserfákból álló. - Almahegy, 'szőllő, hegyes völgyes. - Czinegei dülő, szőllőhegy - hegyes és völgyes. Öreghegy, szőllő, egyenes - róna föld. Kaszállója, a' Bereki dülő, 1345 A helység első okleveles említése 1082-ből származik (Predium Zarrosozow). (Csánki, 682.) 1346 A középkori falu nem a mai helyén állott, a Kiserdei dűlőben leletek jelzik egykori helyét. A falu közepén a szántás legmagasabb pontján állt a templom. A falu a Rákóczi-szabadságharcot követő nyugalmasabb időkben költözött mai helyére. (Somogy megye kézikönyve, 508.) 1347 Szárszó olyan, völgyben települt falut jelöl, melynek jellemzője a szárazság, a kevés csapadék. Az aszó régi magyar szó jelentése völgy, az eredeti Szárazaszó (szárazvölgy) névből, egyszerejtéssel keletkezett a mai alak. (Várkonyi, 13.)