Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Helynevek Simonyi községből Somogy megyéből Simonyi falu, Somogy megyében Marczali szolgabírói járásban a néveredete ismeretlen,

1282 magyar ajkú nép lakja, eredete a lakosságnak szinte, magyar lehetett, mint a mezők, erdők és dűlők neveiről érthető, - van határában ugy nevezett Nagy erdő fákkal beültetve, Kuti dülő szántó föld, Alsó erdő szinte fákkal beültetve, Erdei dülő szántó föld - hozzá tartozik. Gardos puszta

1283 Gróf Zichy János tulajdona, a név eredete egyszerű elnevezés, tartoznak hozzá a következők: Csikó kert.

1284 kaszáló, hosszú nyires kipusztult erdő jelenleg legelő. Nagy és Balástó ki száradt vizállás hajdan vizi állatok lak tanyája. Csebe híd,

1285 kaszálló a hid elpusztult eredete ismeretlen, - Temetői dülő korábbi időkben temető, jelenleg szántó föld, Vidi kertallya közel Nemes Vid várostól vette nevét jelenben szántó föld, Bogári dülő szántó föld, Nagy homok kevésbé termékeny szántó föld, Gányás sarok hajdan iszapos terméketlen hely;1286 Várhely régi török vár hely- Nyestett fai rét, Nagyrét, Cserhát dülő, Közép dülő,- Ormándi gát mellék, Nagytó, kiszáradva,- csak után következik: Irma major épült 1862* évben Gróf Zichy János tulajdona, nevét a Ngos Grófnőtől vette, - hová tartoznak. Irtási dülő, Temetői dülő,- kertalyai dülő szántó földek, Méházi rét, füzberek,-Nagyberek kaszálók, nevük eredete, bizonytalanKelt Simonyiban Május 29.1864. jegyezte Buday Lajos jgyző 226. SOM 1. Som Község fekszik Somogy vármegyében-, követ választó kerületje Tab, - régente emlékezet szerint egésze 1849^ évig Igali járásba volt osztva,- ez időtől fogva egész 1861ik évig a Karádi járáshoz tartozott, - akkor az alkotmányos élet feltűnésével ismét a' régi osztás szerint az Igali járásba osztatván, s mindez ideig ezen járáshoz tartozik:1282 A település neve a Simon személynévből származik, melynek Simony népies alakja van megtoldva a birtoklást kifejező -i képzővel. (Várkonyi, 46.) 1283 A középkorban falu volt, melynek első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben olvasható. (Somogy vármegye, 146.) 1284 A hagyomány szerint régen karám volt a csikók részére. (Somogy megye földrajzi nevei, 310.) 1285 Cebe néven ismeretes. (Somogy megye földrajzi nevei, 312.) 1286 Nagy-Gányás néven ismeretes. A hagyomány szerint a „vargányás" szóból származik. így mondják: „gányászni mögy" = vargányázni megy. (Somogy megye földrajzi nevei, 310.)