Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Helynevek Sellye mezővárosból Somogy megyéből. 1. Sellye mezőváros tartozik Somogy megyéhez - Gyöngyös melléki Szolgabírói Kerülethez a járás székhelye Szigetvár, a Környéket, hol Sellye mezőváros fekszik Ormányságnak nevezik. 2. Sellye mezővárosnak csak egyféle neve ismeretes országszerte. 3. E mezővárosnak más nevéről senki nem emlékezik. 4. A mezőváros eredetéről senki nem emlékezik - e felelet bővebb kutatást - talán a Földes uraság Herczeg Battyány Fülöp ur ő méltóságának Bécsben létező fő irattára - nyújthatna.

1273 5. Hogy e mváros honnéd népesítetett senki nem emlékezik - elein kisszerű lehetett, mert 1740 év táján Sellye környékén ugy nevezett Diás - Kisfali - és csöbörfai puszták léteztek - honnéd a lakosok Sellyére bevándorolván az érintett puszták elenyéztek - mely a Református Eclesia irattárában lévő iratokból derült ki. 6. A név eredetéről itt tudomást szerezni nem lehetvén - annak kikutatására Herczeg Battyányi Fülöp ur ő méltósága Bécsi irattára ajánltatik.1274 7. A kösség vagy mezővárosban előforduló topographiai nevek: Kisfali puszta rét - Palaj legellő - Nagy döngör legellő - Bozdási

1275 domb szántóföld - Bodzási nyárfák legellő - Csollányos Vida kútja - Eger - vásáros ut - híd elő - ritka sarok - Jánosfai görü - legellők: Remete - Gát - Loncsika - határi - Kis dobina

1276 - Kőégető - megye völgyi - Nagy sziget - Kissziget - nagy görü Adráczi - Börözde völgy - Kengyeles - farkas ordító - nagy nyír - Láz - Diás görü domb - Kerék erdő - nagy mező - Balacza - Gáti - Csöbörfa - Jánosfa Kis puszta - Deréki dülő - Szőllős - csöngő - Kaiga - Gödrös. Szántó földek Szittyás - Gönnye földek - Kisrét - Dombalja - Puszta rét - Katocz-puszta kertek - csordási. Rétek. Loncsika - Szög vég - Nagy dobina - Zsibót - mocsár

1277 - monyoros - Bodis - nagy nyáros - Hamvai Erdők. - Kerékvölgy - halastó mocsila - oszrocz - Jani völgye - Berkek. - Szabad Szállás - Dobina. puszták. A szántó földek részint lapály részint dombos fekvésüek közép gabona termést nyújtanak, a legellők általában Lapályos fekvésüek - a rétek szinte lapályos fekvésüek. 1273 A település első okleveles említése 1292-ből származik. (Györffy, 377.) 1274 A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév valószínűleg a régi magyar Szilveszter rövidült alakja. (Kiss. 2. kötet, 464.) 1275 Bodzási néven ismeretes. Valószínűleg elírás. 1276 A XVIII. század végén német telepesek érkeztek Dobinára. (Baranya megye földrajzi nevei. 2. kötet, 698.) 1277 Régen mocsaras láp, közel a Drávához. (Baranya megye földrajzi nevei. 2. kötet, 699.)