Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Somogy vármegye helynévtára
mesterségesen készült vár erdőségekkel benőve - több rendbéli sánczokkal körül véve, a' várhoz egy bizonyos hegy láncz vezetett - de által az több és mái napig is látható mély árkokkal körül sánczolva az oda juthatást elzárja, ez mikori erősség azt nem tudhatni, - ennek átt ellenében van az ugy nevezett Pipa-halála tető, - itt hajdan nagy vadász tanyák léteztek a' vadászok multságok közt drága pipák dobattak a' légbe mit golyóval lőttek el melyről az erdő résznek elnevezése lett, - ezt környezi az ugy nevezett Ördög-gát a' honnét és ennek részeiből kövek fejtettek ki a' Római gyarmatosok által melyből a' még csak nevében fen maradt de jelei a' fundamentomokról látható Sági-vára épült, - mi mely is a' Romaiak után Humnusokkal 1245 bejött Ságiak birtoka voltMalom hegy szinte egyik legnevezetesebb Kilátó hegy és hely és hely a' Balatonra - a' honnét Zala - Veszprém - Fehér - Pest - Tolna megyéket lehet látni. - Ezen hegy alatt a' régi Bere vizén voltak a' lakosok malmai hol mái napig is talátatnak malom kövek darabjai. Kósa erdő, ezen erdő részletben a' szélében emelkedig egy kis hegy mellyen hajdan templom állott - jelenleg is Kósa templom hegynek neveznek ennek erányában volt hajdan Jódi - Csáhi és Gámi helységek jelenleg helységi rétek Ságvár községhez fél fertály órányira feküsznek. - A' fentebbi Malomhegybe van a' nevezetes búvó lik - több osztályokra osztva bent több ülő padok és tűzhelyek léteznek 's kifaragott vak 1246 ablak lukak csak nem kővé keményedve melynek bejárása ma holnap a' zivatar által bétemettetik 's lukja kevéssé látható - a' régi kurucz világot juttatják eszünkbeKövesmá - régi ős veszendő félben lévő hegyes völgyes erdő részTörzsökös - szinte régi ős erdő rész nagyobb része kiirtatva. 1247 Kelt Ságváron Junius hó 19 én 1864. jgyte 1248 1249 Miklós Ságvári jegyző 1245 Lásd: feljebb. 1246 Utólagos betoldás. 1247 Az itt olvasható földrajzi nevek, puszták, településrészek középkori történetéről: vö. Siófok, 43-128. 1248 Jegyezte. 1249 Olvashatatlan aláírás.
