Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

urodalmi kül major egy lakó házzal 's több mellék gazdasági épületekkel. Ságvár községe tart magában egy két kerekű vizes urodalmi malmotSágvár határos délről Nyim és Som - Nyugotrol Endréd - éjszakról Kiliti - Keletről pedig ÁdándSágvár község belsőségei fele alsó része hegyes völgyes - fele része rónaSágvár pedig nevét veszi - a' határ erdő részei közt létez ugy nevezett Ördöggát mellyből hajdan s' annak részeiből termő kövek fejtettek ki, a' Romai gyarmatok által - mellyből a' még csak névben fen maradt Sági - vára épült melly és a' Romaiak után humnusokkal

1234 bevándorolt Ságiak birtoka volt, - melyről is neveztetett el Ságvár községnek 's csak ezen név alatt esmeretes ország szerte.

1235 Szántó földjei átaljában róna - kevesebb részben emelkedett dombos 's lejtős. Föld minősége fekete homok vegyületű - dombos része sárga agyag vegyületű. - Dülei Selyem, - Kert, hajdan jó izes széna terméséről.Csárdás-réti dü/ó'hajdan kaszáló rét jelenleg szántóföld - mellette létezett csárdáról vette nevezetétVarga-dülő jelenleg is létező Varga családrolKis-Kuti-dülőmérés előtt ásatlan víz forrásról az óta betemetve. Hegyhát, emelkedett részéről Ádánd felől.— Hideg völgy - rónaságrolBotramász-dülo, - hajdan egy a' helység pásztora közül nyája közt egy hörcsögre akadván - azt lakjába bemenni botjával akadályozta azza

1236 feliugrott 's ijjedtében kiáltozván „botra mász" melyről is a' dülő nevezetét vette,Dobogó-híd-dülő, - hajdani fahidjáról - jelenleg kőhídra épültHencz-hida-dülo, - hajdan alant hajó járás voltZsidó-temető-dülő, - az Adándi zsidó temetőről melly is véle határos. Kis-Falud-düló', - hajdan azon helyen falu létezett - melyből jelenleg is többféle vasak termő kövek tégla darabok szántás alkalmával forgattatnak fel, ez előtt 50 évvel az épületek romjai is láttattak.1237 Aszó-lap-dülő, nyáron át a' melegség megszorulásárolSzép-hegy-dülő, - emelkedett hegy teteje róna jó termékenységéről.Kőhányási-dülő, nagy emelkedett hegy teteje rona egy része kissé lejtős Ságvár régi várával kapcsolatban állott termő kőből rakott falakkal mellynek 1234 Hunokkal. 1235 A település neve az egyik feltevés szerint a régi magyar ság: domb, erdős magaslat jelentésű szóból származik, mások egy kabar törzsnévből származtatják. A vár utótag erődítmény értelmű és arra utal, hogy e területen hajdan ilyen építmény volt. Valóban a község területén volt a rómaiaknak egy erőssége, mely a mai Dombóvár felé menő hadiutat biztosította. (Várkonyi, 12-13.) Ságvár területén feküdt egykor a Tricciana nevű római település, mely fontos állomása volt a Pécs felől Győrbe vezető hadiútnak. Erre utal a település jelenlegi címerében a hármas útkereszteződés és a római őrtorony. 1236 Azzal; ti. akkor. 1237 A középkori Kisfalud első okleveles említése 1229-ből származik (Kuisfoluwd). (Csánki, 621.)