Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

- Kölkedi Csárda - a' Csárda mellett Öreglaktól Martzaliba vezető ország ut, Apahidjai folyó, mi a' határba ered rajta egy malom és a' Balatonba folyik erdősége igen kevés mintegy 200. hold leginkább nyirfás, - mezzeje nagyobb része homokos, rétje kevés, - külömben a' határ Róna. - közép termékenységü. RKovácsi April 10

e

* 864. Szaka tsy János jegyző 210. PUSZTASZEMES Hely Nevek. Puszta Szemes helységből Somogy megyéből. 1. Somogy megye, Igali járás, Kaposvár. / 2. Puszta Szemesnek tsak egy neve van, és voUyés ezen hely tsak Puszta Szemes névrül esmeretes. 3. Nem volt. 4. Senki reá nem emlékezik.

1195 5. E' hely erdö lévén több helyekrül bevándorlott németek áltól népesittetett. 6. Semmi különöst tudni nem lehet.

1196 7. Levelesi erdő hegyes völgyes Puszta Szemesi határba. Sárkány erdő. gödrös, domb.

1197 Kapási erdő, mély gödrök és hegyek. Hosszú tüs erdő, hegyes völgyes. Kapási szöllő, oldalas, gödrös. Kapási Dülő, szántó föld egyenes. Kapási szöllök alatti Dülő, egyenes fekvésű szántó föld. Csucskás Dülő, szántó föld, lejtős. Kisvágási Dülő, oldalos szántó föld. Mélároki Dülő szántó föld egyenes. Hosszú tüs Rét, egyenes. Banyosi ut melleti Rét egyenes, és nedves. Kelt Puszta Szemesen Martius 30^ 1864 Csutora jegyző 1195 Feltehetően ezt a falut említi Scemes alakban II. András 1229-ben kelt oklevele. (Somogy megye kézikönyve, 751.) 1196 Valószínűleg személynévi eredetű a település neve, a puszta előtag arra utal, hogy a helység a török hódoltság alatt elnéptelenedett. (Várkonyi, 42.) 1197 A hagyomány szerint a nem messze lévő forráshoz jártak a szép asszonyok fürödni, és itt az erdőben játszadoztak a sárkányokkal. (Somogy megye földrajzi nevei, 196.)