Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

lom mellett; - Csollányosi dülő; - vöröshegyei dülő egy domb, mellynek a földje vörös színű; - Megyeközi dülő; - Karikós réti dülő, ezelőtt gömbölyű formában bekerített rét volt az erdő között, most az erdő kiirtatván, nagy területű szántóföld; - Pottyondi dülő; faluközi dülő, - Nyiresi dülő egy nyires erdő mellett; Szilasi dülő rét, a rajta levő sok szilva fákról neveztetett; - Dombói dülő rét; - Berekmelléki dülö egy vizenyős erdő mellett; - Bozdásgerendei dülő, egy kis dombról neveztetik, melly sok földi bodza terem; - Nagy Pápai puszta dülő rét; - Vadalmási legelő a rajta levő sok vadalmafárol, - Pápai bükk legelő erdő; - Kis cser legelő erdő; - Dulai hegy hát erdő; - Malom sürü legelő; - Kis eger tisztás legelő, előbb egres sürü volt, de kiirtatott; - Pápai mező legelő; Kis Pápai dülő; - Czillei rét most Bodonykuti rét egy ott levő kútról, mellynek föle egy kitisztított odvas fából áll, mellyet bodonynak neveznek; - falu kertjei rét; - sötét erdői dülő ezelőtt igen sürü erdő volt, most avasi major puszta; Csikós kerti dülő; - pusztai berek azelőtt erdő, legelő, most rét; - Csilintói berek vizállásos rét; - Pápai hegy - szőllő; - Malom árok; Márkusfolyási árok, Paprétjei árok; Kusztonyi árok; - Varga Mónai árok; - Csurgói hegy allai árok; - Hidegkúti forrás, nem használtatik; - Bölöczi forrás a földmunkások innét hordanak vizet; - Vöröshegyei forrás szinte használtatik; - Liczkói forrás a cseri legelőn marha itató; - Nagy Kanális; - Kenderáztató árokfolyás; - Fetecz posvány a Nagy almási erdei legelőben, - Anti gödör;Porrog Szent király egy emelkedett dombon fekszik, napkeletről határos Csurgóval, délről Gyékényes faluval, napnyugotrol Szent Pál faluval, éjszakról Porrog faluval. Kelt Porrog Szkirályon April 12.1864. Richter Antal jegyző 207. POTONY 1. Potony Somogy megye Szigethvári járás. 2. Országszerte Potony név alatt legesmeretessebb kiss terjedése nagy Erdőséggel körülvéve. 3. Nem tudatik. 4. Legkorábbi említéséről nincs tudat.

1183 5. Népesitése a' Lakoság emlékezete folytán származott Szenna vagy Szienye

1184 helységbül Somogy megyébe. 1183 A település első okleveles említése 1376-ból származik (Póton). (Csánki, 637.) 1184 Talán Szenyér.