Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Helynevek Porrog községből - Somogy megyéből 1. Porrog Község Somogy Megyében Marczali kerületben, Csurgói járásban Csurgótol nyári nyugotnak fekszik 1 óra távolságra. 2. Ezen község országszerte Porrog név alatt ismeretes. 3. Hajdan is csak ezen nevet viselte - Közbirtokosok birják u.m. Gf Festetits György - Hochreiter Ambrus es Török Miklós a földes urai. - semmi históriai nevezetességgel sem bir. 4. Porrognak keletkezte bizonytalan.

1175 5. Ezen községet határozza keletről Nagy Marton, délről Szentkirály, nyugotrol Szent Pál és Bükkösd,

1176 éjszakról Pátró községek. 6. Népessége 645 lélek, átaljában magyar ajkúak, ezek közül 115 katholikus, 530 evangelika vallású. 7. Határa átoljában gödrös sovány agyag, nagysága 2384 hold, 183 • öli -16 száz • ölivel számitva holdját - és pedig: 926 hold 1062 • öli szántó föld 241 hold 368 • öli rét és kert - 114 hold 1134 • öli szőlő - 244 hold 1135 • öli legelő - 743 hold 1391 • öli erdő - és 110 hold 1493 • öli terméketlen. 8. Ezen község határa természetinél fogva búzát rozsot és kukoriczát silányon neveli, a gyümölcsnek pedig kedves hazája, - a bor termése is a közönségesnél jobb.

1177 9. Szántóföldjeinek nevezete: Kertek allai, Temetői, Békus gödri, Asszony erdei, Egri, Nagysárkány gödri, Hosszú, Gólaháti, Laki, Vajasi, Öreghegy allyai, Gubasi, dűlők. 10. A szőlőhegynek felső része uj, az alsó része pedig Öreg hegynek neveztetik, mellyek egymástol elkülönitve vannak a' körben fekvő kis térség által. Ezen hely név leiratának igaz volta bizonyitatik. Porrog Augusztus 16 1864. PaálJózsef jegyző a névaláíró Kováts György biró Kránitz Mihály esküdt 1175 A település első írásos említése 1536-ból származik. (Somogy vármegye, 130.) 1176 Csurgónagymarton, Porrogszentkirály, Somogyszentpál, Somogybükkösd. 1177 A település jelenlegi címerében az első mezőben látható almafa egyrészt a jelentős alma termesztésre utal, másrészt megjeleníti közvetve a mezőgazdaságot és a gyümölcstermelést, míg a zöld hármas halom a falut övező szőlőhegyet jelzi.