Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

186. OKORÁG Helynevek Okorág kösségből. Somogy megyéből. 1. Okorág kösség tartozik Somogy megyéhez Gyöngyös melléki szolgabírói kerülethez Járás székhelye Szigetvár. 2. A kösségnek csak egyféle neve él Okorág mely ország szerte ismeretes. 3. E községnek más nevéről senki sem emlékezik. 4. Hogy mikor keletkezett e kösség nem tudatik.

1092 5. Népesitésének honnéd történtéről senki sem emlékezik. 6. A név eredetét vette az ott folyó Okor vizétől.

1093 7. A kösség határában lévő topographiai nevek: Szántó földek: Kárászai, okorközi - ujjaki, Nagy haraszti dűlőkben - Rétek: csűri - szinnya - szigeteki cseri - sás saroki düllőben - Erdö és legellő a Szinya dombos düllőben. A rétek és erdők lalpályosak és jó természetűek - a szántó földek kissé emelkedettebb fekvésűek, és jó gabona termést nyújtanak, ezen kösséget keritti, éjszakról a fekete víz, délről Okor víz - nyugotrol Gyöngyös vize, e kettő a fekete vizbe folyik. - Tavai: Poklos tó - sos tó - nagy rekettye tó - és millérVan ezen kösség határában várdomb nevezet alatt ismeretes domb - és hosszú dombos domb hasznavehetetlen. 1790* évtől kezdve van egy 84 fontos harang a templom tornyába. Ezen kösség határos Dancsháza

1094 - Katádfa, Bánfa, Sumony - Csoboka Monosokor - Kákits - Marócsa Baranya megyében fekvő Kösségek határaival. öszeszedte Okorág 1864 évi april hó 12-én Péchy Károly jegyző 187. ORDA Somogy Megye Kaposi Járás, Orda község Leilei szolga bírósághoz tartozó a' Bozótja mellett fekszik 525 Kath: és 6 Izraelita lakja, a' Somogy Megyei Conscrioptióban 1534-ki évben mint Moore László tulajdona jelenik meg.

1095 Jelenlegi birtokossá Pribérdi és Wuchini Jankovich László,

1096 lakossága magyar. 1092 A település monostorát már 1183-ban említik. A település ekkor Okur névalakban szerepel. (Csánki, 512.) 1093 A település neve az Okor folyónévnek és az ág, „folyóág" köznévnek az összetétele. (Kiss 2. kötet, 272.) 1094 Dencsháza. 1095 Az 1536. évi portális összeírás szerint Móré László 12 portát birtokolt a helységben. (Somogy vármegye, 125.) 1096 Pribéri és Vuchini.