Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

már Megyeinél két kerekű felül tsapót hajt. Ezen patak a mult század végén a lapájokon elterülve több száz holdnyi bozotságot tsinált, mig nem fel mettzetvén rendes folyást, s a környék legszebb réteket nyert, és már Karats Ferencznek lSlß

123 kiadott „Magyarország térképén"

918 mint patak rajzolva áll. Ezen tul a rétek, és kevés szántó földek végződvén van, tsak nem fél karika alakban egy hegy vonal, mely hajdan ös erdőkkel, most szőllőkkel diszelg. Ezen hegy vonalból megyerhez tartozik nyugotrol az, c. Öreghegy, neve azért ez, mert a többiek között legnagyobb és a köznép e helyett „nagy" nem ritkán használja e tályon ezen szot „öreg" mint p.o.

919 öreg kés, öreg fejsze sat. Nem hirtelen magasodó, mert minden részét meg lehet járni rakott kocsival is, hanem mint hogy előtte magosabb hegy nintsen, el lehet látni tiszta nyári időben az ide 5 mérföldnél meszeb lévő székes fehérvári szőllőkig, délre meg a pétsi Metsekekig.

920 Dél nyugoti részén van egy Cserjés, és bokros völgy, d. Paradicsom, nevét kellemétöl kölcsönzi, nyugot északin. e. Róka, nevét innen sajátittá, hogy e század elejin mikor még az egész Öreghegyen termett szőllő, gyümölts kilenczed és tizede közös volt a birtokolsok között mert ez igy volt 1807^ a Hegymester Szántho Gábornak szöllöt vitt, mely midőn már mindenütt jó érett szőllő volt még is éretlen és vörös volt, kérdeztetvén a Hegy pásztor hogy honnan való az a szőllő, felelte Várine Aszonyébol erre ezen váloszt kapta, hogy hát azért olyan vörös, mert közel van hozzá a Roka, az az a Hegy mester, ki felettéb veres ember lévén verességéért Rókának neveztetett. Az öreg hegytől keletre továb terjed a hegy vonat

921 és neveztetik. f. Uly hegynek, de nem azért, hogy most még uj szőllők volnának rajta, hanem hogy ujab mint az Öreg hegyi szöllő. Az Öreg hegy és Uj hegy között szántó föld neve, g. Kut völgy, mert ebben van egy völgy, melyben források fakadoznak, melyekre most semmi gond nints, hanem hajdan eggyet, vagy kettőt és, főleg nyári időben kúttá alakítottak. Az Uj hegy alatti szántó föld h. Czigány tanya, mivel hajdan ez Hársos erdő volt, melyben sokáig teknyö vájó Czigányok tanyáztak. Az Uj heggyel keletről szomszédos a i. Kenessey hegy, neve azért igy, mert hajdan azt egészen a Kenessey Család bírta. Ezen tul keletre k. Tóthegy, mivel mint a alatt a Tóth Család bírta. A Tothegy és Erdő alatti rét. 918 Karács Ferenc: Magyarország és a hozzá kapcsolt Horvát és Tót országoknak és Határőrző katonai vidéknek, nem különben az Erdélyi nagy fejdelemségnek közönséges táblája. Pest, 1813. Négy tábla. (Szinnyei 5. kötet, 990.) 919 Példának okáért. 920 Mecsekig. 921 Vonal vagy vonulat.