Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Tavak: Kigyós tó. 2. Ló delelői tó. 3. Sóstó. 4. Liktó. 5. Kis tó. 6. Balázs tó. 7. Finácz tó. 8. Csertó. 9 Pál vágta felső tó. 10. alsó pál vágta tó. 11. Füzér berki tó. 12. paptó. Berkek: 1 füzér berke 2. liget berke. 3. Cserkút berke. (Dátum és aláírás nélkül!) 131. KISBÁR Helynevek rajza. Somogy megye Kis Bár községből. Az adatgyűjtésre kitűzött kérdő pontok a körülményekhez képest következőleg fejtegettetnek. 1. Kis Bár községnek ami tulajdonképi elnevezését illeti, a régi öregektől hagyomány után szólva írhatjuk, hogy Kis Bár község Somogy megye igali járásba kebelezett, e tájon sajátságos elnevezése régtől fogva Kis Bár Apáti, sőt régente a törvényes téren ezen elnevezése általlános volt. 2. Az Apáti elnevezés most már gyérül, s irásba nem is használtatik s csak a Kis Bár nevet viseli honnét ered nem tudatik. 3. Ezen kérdőpontra válaszunk az: hogy a községnek más elnevezése régente se volt. 4. Pontra egyébb feleletet adni nem tudunk minthogy Kis Bár több mint 300 éves törzs falunak tartatik.

802 5. Hogy honnét népesedett? régente állítják az öregek, hogy nem csak itt hanem az egész tájat tótság lakta, kik a felsőbb megyékből szakadtak ide a tatár járás alkalmával Trencsin árva vármegyéből, s ezek közé keveredtek Magyarok kik később megerősödvén, miután együtt meg nem fértek, őket kiverték elűzték. 6. írott vagy nyomtatott emlékeink nincsenek, a név eredetéről csak az öregebbek mint hallott mondájukat érinthetjük - ami már fellebb mondatott.

803 7. A dűlők elnevezése - Ejszakdélnek a határon egy dülő Berek-allainak neveztetik melynek alján egy rettenetes vadtermészetű berkes nádas tó volt nagyszámú vadak barlangja, - nevezetessen mondják, hogy egy sárkány is lakott volna benne mely a borjukat ökröket elragadván felemésztette most pedig egy kimerítő árok által lecsapolva rétnek, kaszálónak használtatik. Keletnek fekszik a Katalin mező, amelyen egy régi templom maradvány máig is látható, s tulajdonképen a templom is szt. Katalin tiszteletére ált, ott a környékén néha 802 A település neve már a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében előfordul Gyisznó alakban. 1267-ben a Szentszék ezt a birtokot Gyesznó vagy Apáti néven erősítette meg a tihanyi egyház részére. A mai helység helyén Bór falu feküdt, mely az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Bar alakban fordul elő. (Somogy vármegye, 95.) 803 A név alapszava a magyar Bor személynév, mely valószínűleg a Bor-Kalán nemzetség valamelyik tagjának lakóhelyét jelentette. A községnév Apáti utótagja a település egykori birtokosára, a Tihanyi Apátságra utal. (Várkonyi, 22. és 32.)