Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

gyes völgyes. Kigyósi oldalas, lejtős erdő. Katona oldal, erdő ebben vagyon egy magas hegyen erdővel körül vett még látható vár, melly Kupa várnak neveztetett, de most közönségessen Katona várnak hivatik.

775 Kelt Kerekibe Marüus 29& 1864. Csutora Jegyző 127. KÉTHELY Kéthely! Mezőváros Somogy megyében, Marczali járásában, mint egy egy órányira a' Balaton partjától, és a déli vaspálya vonaltólHatáros keletről Balaton Újlaki, napnyugotról Sámsoni, - éjszakról: B.ujlak és B.keresztur, továbbá délről, Gomba helységek határaivalEgész határa áll 3138 catastr. hold szántóföld, -1004 hold kaszálló, - 567 h. szöllő, 1024 legelő, - 2286 h. erdő, és 125 h. nádasból, - ide véve e' mváros

776 határához tartozó Sári,

777 és Maroth!

778 pusztákat is. A földbirtokos Gróf Hunyady József, ki ez előtt földes ura vala e városnakA mult század elején még valami Zsankóféle

779 család birtokában vala, kitől a mostan birtokló a' mult század vége felé nyert Grófi méltóságot, Hunyady család birtokába jutott.780 Vagyon itt Gróf Hunyady Jósejhek jól rendezett gazdasága, továbbá B.Újlak és Keresztúr fiók helységekből álló Plébánia székhelye, melly 1744^ év óta vezete anyakönyveit .A határban fekvő dűlők nevei: Belső, Sári Sédi, Kiskuti, uj hegy allyai, kulai,

781 öreg fenyős p. Marót, Horvátkuti cser, Bajai, Sári-hegy Kéthelyi hegy, Baglasi hegy,

782 Lóki, Sári réti Pusztasári, Szilosi, Bertairtás, Köblös allyai dűlők; 775 A vár hivatalos neve Fejérkő vára. A XIV. században épült. A török elleni harcokban a XVI. században felrobbantották. Ma műemlék. (Somogy megye földrajzi nevei, 188.) 776 Mezőváros. 777 Sári puszta a középkorban falu volt, Baja pusztával együtt szerepelt az 1424-1498-es években. Az 1550. évi adólajstromban elpusztult helységként van feltüntetve. A XVu-XVUI. században létezéséről ismét van tudomásunk. 1733-ban a Hunyadi család birtoka. (Somogy vármegye, 94.) 778 Marót puszta helyén a középkorban két falu Kismarót és Nagymarót állott. A település első említése 1436-ból származik. A XV. században a szakácsi pálosok, 1733-ban a Hunyadi család birtoka. (Csánki, 627., Somogy vármegye, 94.) 779 Az 1660. évi dézsmaváltság jegyzék szerint Zankó Miklósé volt a település, és azt a XVIII. század elejéig birtokolta. (Somogy vármegye, 94.) 780 A Hunyady család itteni birtokosságának első említése: 1733. (Somogy vármegye, 94.). A település jelenlegi címere is utal földbirtokosságukra. A Hunyady család itteni uradalma, gazdálkodása országos szinten elismertségnek örvendett. Ezt a kapcsolatot igyekszik jelképezni a település címerében a Hunyady család címermotívuma, a szájában gyűrűt tartó fekete holló. 781 Kula a középkorban falu volt, melynek első okleveles említése 1424-ből származik. (Csánki, 623.) 782 A település jelenlegi címerében látható szőlőfürt a község nevezetes szőlőhegyére, Baglasra utal.