Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

kaszállók - ezenkívül van még Kutéri és Fehér egyházi nevü dűlök - az utóbbi dűlőben egy nagy fehér épület romjai voltak láthatók756 Erdők Katyor és Kalasd.

757 Legelők Dolcza - Maczkó sürü és alsó Erdő. (Dátum és aláírás nélkül!) 120. KASTÉLYOSDOMBÓ Dombó (:Kastélyos:) Somogy Megye déli részén a Szigetvári járásban 1/ 4^ órányira a Dráva vizétől fekszik 23 l/4

£d telken 68 laképületet számít mellyben454 lélek lakikE község általánosan Dombó elnevezésen említetik e vidékben, de megkülönböztetésül több hasonnevű községektől Kastélyos Dombó nevet bir, és tudomásunk szerint más neve nem is volt. A tett puhatolás szerint a község már török uralom alatt létezett

758 és hihetőleg Kastélyos elnevezését az időben létezet megerősített kastélytól nyerte hói is állítólag egy török ur lakott.

759 Lakosai néhány kivételével Református vallásbeliek 1780 körűiig 1/4 órányira fekvő Darány fiók egyház községe volt, most önálló Egyházat képez 1/4^ órányira fekvő Gárdony községgel.Dombó April 12. 864. Slávicsek Ferenc jegyző 121. KAZSOK Helynevek Kazsok községből Somogy megye Igali Járásból Kazsok tudomásra más néven soha sem neveztetett, egyébb tudni valók felöl a' birot és elöljárókat felkérdeztem, de ök semmi nevezetességre nem vezettek azomban, - az oda való lelkész Urat is felkértem, ki adatok adását meg 756 Fejéregyház néven a középkorban falu volt, mely Csicsal mellett feküdt. (Csánki, 604.) 757 Ma Nagycsepely területén fekszik. (Somogy megye földrajzi nevei, 205.) 758 A település első írásos említése 1323-ból származik, amikor is Károly Róbert Zákány comesnek és fiainak adományozta Kastélyosdombót. (Somogy vármegye, 89.) 759 A település neve szláv eredetű, mely valószínűleg a szláv Dumbow személynévből származik. A falunév olyan települést jelöl, ahol kastély található. (Várkonyi 58.)