Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

5. Honnan népesítetett bizonytalan. 6. A 6. pont alatti kérdésre sémit sem mondhatunk.

689 7. Dűlők: - Cserháti Kel:

690 Cserháti nyugoti egyenes fekvésű Búza termő földek, Csobod rétség jo parragos 's szelid szénát és Paphegy, horogvölgy,

691 Hódos szántó földek hegyes völgyes de a búzát mégis megtermi,

692 Kenész a községtől nemrégiben elkülönült puszta szántó és rétből áll.

693 Burcsahalála,

694 Hoszurekettye, Vadszőlős, Nagytoi, Asztatoi, Káinkuti, Széles toi, Kerékfejtő, Teleksár, Alsofelső Gyocs,

695 Gyóta, Csikostoi, Kerékmező, Kétgánásköz, mind homokos rónaság hellel közzel megtermi a rozsot, azonban többnyire csak birka legelőnek használtatik. Szt Imre puszta meglehetős búza termő vidék, de többnyire hegyes és völgyes, a hegyes részét várnak nevezi a Köznép, minthogy annak legmagasbra emelkedett részen várromok láthatok, egyebet azonban nemjegyezhetünk meg rola, csak anyit hogy azt a törökök építették.696 Az Okor nevü folyó mely Baranya megye Okorág nevü községén végig foly, s ott a Szigethvári Zrinyivárt körül folya, Almással egyesül, eredetét veszi Kadarkuton a helv: hitv: Lelkész belső fundusán. - Az Okor folyó nevének eredetéről sémit sem tudhatni. Kelt Kadarkuton Április 24.1864. Koromka Miklós

697 Jegyző Bellai József biro 113. KAPOLY Helynevek Kapoly - községi Somogy megyébül 1. Kapoly helység fekszik Somogy Vármegyében, Soproni Adókerület Igal Főszolgabírói járásban. 2. Kapoly -1848. előtt Nagy és Kiskapoly nevet viselt, most a' volt úrbéres polgárok külön földes Uraságoknak adóztak, - például,- Nagy Kapoly - a' 689 A község neve a magyar Kadar személynévből származhat. A név közszói eredete tisztázatlan. (Várkonyi, 47.) 690 Cserháti keleti. 691 Horog völgy. 692 Hódos puszta a középkorban falu volt, első okleveles említése 1406-ból származik. (Csánki, 613.) 693 Kenéz néven a középkorban falu volt, első okleveles említése 1443-ból származik. (Csánki, 618.) 694 A hagyomány szerint itt halt meg egy Burcsa nevű ember. (Somogy megye földrajzi nevei, 571.) 695 Gyolcs néven a középkorban falu, majd puszta. Ma településrész Kőkút területén. (Somogy megye földrajzi nevei, 575.) 696 Szentimre puszta helyén feküdt a középkorban Szentimre falu, melyről elsőként 1397-ből van adatunk. (Somogy vármegye, 84.) 697 Bizonytalan olvasat.