Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

4. Nem tudatik.

628 5. Sem hagyomány sem iratokból nem puhatolható ki. 6. Hagyományilag az Iharos név onnét eredt, hogy az első települök Iharfás erdőben telepedtek meg.

629 • 7. Vágási dülő és halász hegy hajdan tó és vizállások, most többnyire rétek de szántóföldekké is alakultak, bükkszéli és Diósi dülö. búzatermő szántóföldek. - nevét onnét nyerte mert bükkös erdőre dül s hajdan ezen mezőben diófák voltak; Ujszobáki dülö egy része kaszáló más része szántóföld egy hosszas völgy és hosszas oldalú hegygerinczböl áll, s buza termő föld; hagyományilag az nép közt - ezen elnevezésről az kering hogy hajdan azon térre települt czigányok kunyhókat épitvén - azt ujszobáknak nevezték - s innét kapta máig ismert nevét. Mutatófai dülő

630 - szántóföld búza termő. Vermeki dülö - egy részben partos búza termő szántóföld

631 - nevét a hajdani gabonás vermekről kapta. Dobolai dülö - dombos és rona búza termő föd - nevét domb aljról kapta. Egressy dülö - hajdon égerfákkal benőtt posványos legelő most szántóföld. Bökényi - részben szántóföld - részben szántóföld részben legelő; - Kökény bokrokról neveztetett el. Homoki - homokos talajáról kapta nevét. Cserka

632 Búrja

633 Csallános és Szarkavári dűlök most erdő az utóbbi - az ott tenyészett számos szarka madaraktól neveztetett el. Csapási - Sármezei dűlök -. hajdan posványos termő

634 hely. Hosszú dülö - Egy holdas dülö - nevezetét egy dülöi birtokosaitol kapta - Kertalljai

635 - Öreghegyi és Vágási dülö - hajdan erdők most szőlők. - Vadaskert

636 Keresztúr és Cziperes - kevés részben kaszálló nagyobb részben erdőség a vadaskerti nevet - az ott volt vadaskertről - Inkey családnak birtoka volt. - Keresztúri nevet - hajdan a nagy Keresztúri pusztához tartozott - Iklói dülö részben szántóföld - részben erdő, eredete nem tudatik, Kishegyi - részben kaszáló részben szántó, - Nagyréti dülö kaszáló és szántó - nevét nagyságától vette. A község népessége eredetileg magyar; kivéve 840

637 körül kis Iharos, név alatt telepitett mintegy 20 ház cseh, de ezek is többnyire elköltözvén csak 628 A település nevének első említése 1268-ból származik, ekkor királynéi birtok volt. (Somogy megye kézikönyve, 608.) 629 A település neve a juharfa népnyelvi iharfa -s képzős származékából ered. (Várkonyi, 17.) 630 Somogy megye földrajzi neveiben Mulatófai dűlőként szerepel. Valószínűleg téves olvasat. (Somogy megye földrajzi nevei, 600.) 631 A partos olyan szántóföldet jelent, amelynek szélén part emekedik. (A magyar nyelv szótára 5. kötet, 95.) 632 Cser-kút néven ismeretes. (Somogy megye földrajzi nevei, 600.) 633 Burgya néven ismeretes. (Somogy megye földrajzi nevei, 600.) 634 Olvashatatlan bejegyzés. 635 Valamikor ide telepített cseh iparosok kertje. Ma Csekertök néven szerepel. (Somogy megye földrajzi nevei, 600.) 636 Ez a rész valamikor bekerített erdő volt. (Somogy megye földrajzi nevei, 600.) 637 Értsd: 1840.