Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Somogy vármegye helynévtára
Diósi dülö: jelenleg bükkös erdő előbb diófákkal beültett térség - fekvése hegyes völgyes, - községtől nyári keletfeléRemete cser erdőség, vette nevét a hajdan ott tanyázó remetétől, - gödrös hely régen barlang lehetett. - Papucsos parag nevet vette Papucsos nevü rácztól, ki azon térnek birtokosa volt, - jelenleg erdő hegyes völgyes fekvésű a községtől éjszak felé: Matuka nevét vette matuka nevü rácztol kiazon térséget mint sajátját birta. Fekvése lapályos, jelenleg erdő között a' községtől nyári nyugot felé részint rét részint szántó földnek használtatik. Banya erdő jelenleg szántó föld községtől nyugott fele dombos fekvésű régen apró bokros hely volt - malom erdő dülö régen erdő volt, most szántó föld a malomhoz közel a községtől délfele. - Kis erdő dülö a községtől egyenesen délfele rétek felett fekvő szántó föld kissé dombos fekvésű. - Sziget fekvése a földnek magas s körüle laprétek vannak, és meg jelenleg is köröl folyja a viz a község maga délnek s éjszaknak fekszik - az ucszák 6 ™ neve derék - Csigás. - Borhód 's újváros ucsza. (Dátum és aláírás nélkül!) 104. IHAROSBERÉNY Helynevek. Iharos Berény mváros községből Somogy megyéből. 1. Ih. Berény tartozik Marczali járás Csurgó szolgabírói kerülethez. 2. A mezővárosnak csak jelenlegi neve ismeretes országszerte. 3. Más neve hogy lett volna nem tudatik. 4. Miután régi irományok erről nincsenek nemis kutathatott ki. 619 5. A népességnek a Tót nevü családja hagyomány szerint Szilvágyból származott ide a legnagyobb rész magyar eredetű lakosság - hogy honnan jött ide nem tudatik. 6. Köztudomás szerint Iharos elönevet a mellette fekvő Iharos községtől kapta; Berény elnevezésének eredete nem tudatik. 620 7. A Dűlők: Papkerti - egykori pap birtokaitól neveztetett el, Alsó felső pusztai - Katrakuti - sárdülö sár folyamáról jelenleg szántóföld. Kertaljai Pákási a mellette volt pascomtól 621 - Bonoshegyi honnét lett elneveztetése nem 618 Utcák. 619 A település nevét, 1264-ben IV. Bélának az itteni hospesek javára kiadott szabadalomlevélben említik „hospites nostris regis de Villa Beryn" néven, amely szerint itt, a királyné birtokán szabadon telepedhetett le bárki, aki szolgálatot vállal. (Somogy megye kézikönyve, 609.) 620 A település nevének előtagja juharfákban bővelkedő helyre utal, az utótag a Berény nemzetségnévből ered. (Várkonyi, 26.) 621 Pascuum latin szóból, mely legelőt jelent.