Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Kázmér által épitetett, ezen pusztában laknak Zsellér képpen néhány német ajkú családok, kiket a' jelenlegi Uraság Biederman ML. több helyről szedet öszve, van ot: Nagyberki berek, Belenfizet erdő, Akadai Csárda

607 nagy égési puszta, 's major Ólma és Rozsavize folyó árok, Pöllös irtvány, Belenfizi tó, nagy Liniai ut Szt: Mihály fa felé. A' legszorossabb kikutatás után is egyebet, a' község vénei, és egyéb lakosai, a' fent Írtaknál mondani nem tudtak. Kelt Hobolban 1864. Martz 31. Thanhoffer József jegyző 99. HOMOK Homok község Somogy megyében, soproni kerületben és Kapos-Központi járásban fekszik, a megyének fővárosa és a bíróságnak székhelye Kaposvár; a táj Kapos-vizmentinek hivatik, miután ez nyugotrol Kelet felé határán foly keresztül. A község csak is ez egy néven ismeretes országszerte Homok - de mivel Kapós vize mellett fekszik Kapos-Homoknak is hivatik, úgyszintén hajdanában sem volt más elnevezése. A község 200 évvel ezelőtt említetik legkorábban;

608 valamint az öregebb lakosok határozott állítása szerint felső ausztriából származtak eleik. A község nevének eredetéről állítják, hogy azért neveztetik Homoknak mivel földje homok.

609 A határban elölforduló helynevek leírása: u. és Vármona: szántóföld a határ keleti részen a Kapós víz mellett, mely is elválasztja a taszári határbani vármona tói, régente azonban ez egyvolt - de ezelőtt mint egy 30 évvel a Kapós Kanális vágatott rajt Keresztül; régente ennek is körületén nagy viz volt ugy hogy hajó és híd nélkül oda jutni nem lehetett mint az öregebb lakósok emiittik régente az úgynevezett Vörös barátok

610 Klastroma át ezen a részen de jelenleg romjai nem látatnak. Csak szántás közben az eke által fölfordított tégla darabok mutatják miként épület ált a helyen. 607 A hagyomány szerint igen régi, legalább kétszáz éves csárda. A szigetvári aga titokban ide járt ki mulatni. (Baranya megye földrajzi nevei. 1. kötet, 471.) 608 A község első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben szerepel, Humak, Homag és Hunak alakban. (Somogy vármegye, 86.) 609 A település neve a község területén lévő talaj fajtájára utalhat. A község jelenlegi címerében a pajzstalp arany színe utal a község nevében szereplő „homok" utótagra. 610 Nem lehet biztosan tudni ebben az esetben, melyik szerzetes rendre vonatkozik a „vörös barátok" elnevezés, mellyel egyébként a Templomosokat jelölték. Bize helységnél a kapucinusokat nevezi az összeírás vörös barátoknak. Kaposhomok 1807-től a Piarista Rend birtoka volt, a település jelenlegi címerében a kék mező címerábrája a rend címerének fő elemét idézi.