Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

ma 82 Lélek, öszvessen 393 lélek; a Református Ecclézsiában, Hajdan Esperesi Lakás volt, most csak rendes papja va, Temploma, Szinte a Katolikusoknak is van fijok templomuk, Németh Uj falusi Plébániához tartozik, a Hébereknek is van Templomuk, Vicze rabbi rabbinusuk; régisége ezen községnek 400 esztendőn fellyül van kezdete; De hogy mennyivel több, meg határozni nem lehet;

552 Határ a nagyobb része Homok, másik része agyakos, De közönségessen terem rozsot, Búzát, Kukoritzát, Szóval mindent megterem Kivált ha, trágyával értetik. Rétjei is vágynak jó szénát terem; Dűlői Következők névszerint, Győrnépei,

553 Szigetskei, Nyirallai, Ökröstó Cser allai, Bálint fai, Hosszú úti, Nyáritskai, also fedéndi, felső födéndi, Nagy toi, Hagyoi földek; réti dűlök ezek, Mezötskei, Szál Karosi, Szakosi, Kaparai, Hagyoi, és Simonyi Rétek; Berkei is voltak égen de már ki szárittattak és Teremőkké tétettek, voltak pedig, Győrnépei Berek, Nagytoi berek, Hagyoi berek, Enyeke berek, de most részint szántó földek, részint rétek; a lakosság mind magyarok a zsidókat Kivéve. Szomszédolják Gyöngyös Melléket, Szörény, Magyar Ujfalusi, Német Ujfalusi, Pettendi, Nagy Dobszai és Kis Dobszai Községek, és Szent Mihályfai puszta;

554 a meg nevezett Községek Távolsága Gymellékhez 1/4 ed 2/4 ed ora járásnyira feküsznek. Kelt Gymelléken Április 9dikén 1864 Újhelyi János kerületi jegyző Kaszti Mihály öregbiró Pap István esküdtek Dombai Mihály 90. HAJMÁS Helynevek Hajmás községből, Somogy megyéből. 1848 előtt a Szigetvári járás jelenleg a központi járáshoz tartozandó a Zseliczben mely elnevezést Silisiumtol vette fel: Csorba Josef Somogy megye ismertetése.

555 1. Hajmás Község; Somogy Megye mely, ez előtt Szigethi járáshoz volt kaptsolva, most jelenleg a Központi járáshoz kaptsoltatott. 552 A község neve az 1536. évi adólajstromban Gyengesmelléke alakban fordul elő. (Somogy vármegye, 73.) 553 Győrnépe a XIX. század közepétől benépesült uradalmi majorság. (Baranya megye földrajzi nevei 1. kötet, 522.) 554 A puszta területe ma Kétújfalu községhez tartozik. A XIX. század elején a Czindery család birtoka, majd özvegy Andrássy Aladárnéé. (Baranya megye földrajzi nevei 1. kötet, 531. Somogy vármegye, 124.) 555 Vö. Csorba, 10. és Boldogasszonyfa, Bőszénfa, Cserénfa, Gyarmat.