Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Csermelyek: Lecze, szálas lécznek való fa állhatott a víz mellett, házak helye hol jó léczet lehetett vágni, - Kígyós érSzőlőskertjei: Uj szöllő, uj ültetvény, Józan hegy folyó homokon plántált uj szőllő csekély termésű, - Kishegy, Öreg vagy Nagy szőlő.525 Kutak nevei: Hideg kut, Pecsenyéstói kut,

526 Bárkástói kut, Mihály,

527 Kohány aljai,— Pajták urasági majorok a helységen kivül: Tamási puszta, - Püspökcsárdai birka istálló a Mlgos

528 Veszprémi Püspöksége ott csárda állt valaha,

529 Ujj majorHatáros területek Görgetegtől Északnak: Besenyői, Eszaknyugodtnak: Hosszufalui, Nyugodtnak: Rinya-szentkirályi, - Delnyugodtnak: Rinya-ujlaki,Délnek: Visontai, Keletnek: Homok szent-györgyi területek vagy határok. Kelt Visontán 1864. évi 9* Sept. XT _ , „ Nagyvathy Ferenc jegyző 85. GADÁCS Helynevek. Gadács községből Somogy megye Igali Járásból Ezen falu Gadács Szilli határban fekszik Contractualis

530 hely lévén Grof Hunyady Ferenc birtokán, düleje erdeje nincs sem más leírnivaló.

531 Gadács telepitetet ez előtt mint egy 60 évvel lakosai németek származtak Tolnából.

532 Kelt Szillban Május 3. 864. Petrók jegyző 525 Ez a régi szőlőhegye a településnek. (Somogy megye földrajzi nevei, 738.) 526 Hidegkút és Pecsenyéskút egy földrajzi egységet jelöl. A hagyomány szerint a betyárok a pandúrok elől a kút kávájára aggatták a zsákmányolt disznóhúst. A hidegkút elnevezést a kút vízének hidegségéről kapta. (Somogy megye földrajzi nevei, 739.) 527 A hagyomány szerint egykor egy Mihály nevű ember leereszkedett a kútba, hogy igyon, de beleesett, majd kiabálását meghallva a csősz segítette ki onnan. (Somogy megye földrajzi nevei, 739.) 528 Méltóságos. 529 A település a középkortól kezdve egészen a XIX. század végéig a veszprémi püspökség birtoka volt. Görgeteg jelenlegi címerében kettős kereszt emlékeztet egykori birtokosságukra. 530 Szerződéses. 531 A település első okleveles említése 1138-ból származik. (Somogy megye kézikönyve, 574.) A község nevének egy szláv eredetű személynév szolgálhat alapjául. (Várkonyi, 36.) Egyes hagyományok szerint egy béresről kapta a nevét, aki a településnek kijelölt területet körülszántotta. (Somogy megye kézikönyve, 574.) 532 A település jelenlegi címere ezeket az eseményeket jeleníti meg. Gadács a török uralom idején elnéptelenedett, ezért a földesurak német földművelő családokat telepítettek ide. Erre utal az ott látható oroszlán-motívum is, amely az egykori német lakosság eredeti lakóhelyét, a németországi Hessen tartományt jelzi. A három nyílvesszőt tartó páncélos kar viszont a Hunyadi család címeréből lett átemelve annak emlékére, hogy az eredetileg Tolna vármegyében letelepedett ősöket az akkori földesúr helyeztette át gadácsi lakóhelyükre.