Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
októberi végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalták a hivatali szervezet káderhelyzetét is. Az állomány belső tagolódásáról nem közöltek adatokat, így nem tudható, hogy hányan végeztek tisztviselői, ügyviteli vagy kisegítő munkát. Ennél fogva nem tudjuk, hogy a 14 felsőfokú és 39 középiskolai végzettségű személy milyen munkakörben dolgozott. Mindenesetre egy későbbi 27 összehasonlító jelentésből kiderül, hogy 1958-ban az 5 osztályvezető közül 1 személy felsőfokú, 4 pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A beosztott ügyintézők képzettsége sem volt éppen kedvező, ugyanis az 51 személy közül 7-en rendelkeztek felsőfokú, 14-en középiskolai, 35-en pedig általános iskolai végzettséggel. Feltűnően, - bár az 1956-os kataklizma tapasztalatai nyomán érthetően - alacsony a párttagok száma, mindössze 7 fő volt tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP). 1958 - 1962 Az 1958 novemberében megtartott választásokat követően december 8-án tartotta alakuló ülését a városi tanács. A tanácstagok száma csak annyiban változott, hogy a fegyveres testületek, pontosabban a Magyar Néphadsereg két alakulata is képviseletet nyert, így 112 tagból állt a tanácstestület. Az ülésen ismét 15 tagú végrehajtó bizottságot választottak, amelynek élén továbbra is 3 tisztségviselő állt. Lényegében változatlan néven és számban választottak állandó bizottságokat is, melyek közül csak a Művelődésügyi ÁB neve változott Népművelési ÁB-ra. A testületek összetételében alig történt változás, így csak elköltözés miatt választottak két új vb-tagot. Egy jövőbeni új hivatali szervezet csírájának tekinthető a tény, hogy az 1962. március 12-i tanácsülésen családi és egyéb társadalmi eseményeket szervező ideiglenes bizottságot választottak. A szakigazgatási szerveket illetően változó ütemben történtek átszervezések ebben a ciklusban. Sajnos, még ezekből az évekből sem állnak rendelkezésre minden szakosztály vagy csoport belső szervezeti tagolódásáról adatok, így nem tudjuk bemutatni mindegyik szervezeti egységet. A Titkárság ekkoriban még a vbtitkár közvetlen irányításával látta el feladatkörét, ám a pontos létszámát nem ismerjük. Mindenesetre, alapvető feladatköre továbbra is a testületi munka szervezése, segítése, valamint a tanács és épületei gondoksági, kisegítő munkáinak szervezése, felügyelete. A személyzeti főeladó a Titkárság mellett, nagy önállósággal végezhette munkáját a vb-titkár irányításával. A szakigazgatási szervezet nagyobb, és fontosabbnak tartott feladatköröket ellátó egységei osztályként, míg a többiek csoportként működtek. Az Igazgatási Osztály kezdettől folyamatosan működött, 1956 után pedig bővült a feladatköre, miután a lakásügyeket, és az ügyvitelt szolgáló központi iktatót az osztály szervezetében helyezték el. A változások nyomán az osztályvezető és nyolc hivatalnok látta el az ügyintézést, öt alkalmazott pedig az adminisztrációt és a központi iktatást. 28 A Pénzügyi Osztály szintén folyamatosan működött 1950-től, 1964. november 12-i vb-ülés jkv-e. 1962. december 6-i vb-ülés jkv-e.
