Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
lom gyakorlásának. Ez alkalommal 11 állandó bizottságot választott a kaposvári tanács, név szerint a következőket: Oktatási, Lakásgazdálkodási, Mezőgazdasági, Népművelési, Kereskedelmi, Építési és Közlekedési, Pénzügyi és Költségvetési, Begyűjtési, Ipari, Egészségügyi, Szociálpolitikai. A bizottságok működéséről az első jogszabályt 1954-ben 20 alkották, amelyben rendelkeztek alakításuk, szervezetük és működésük kérdéseiről. A kaposvári testület bizottságainak történetében az 1956os forradalom után 21 került sor komolyabb változásra, amikor átszervezték az állandó bizottságokat, s így a következő kilenc ÁB működött a ciklus végéig: Pénzügyi, Kereskedelmi, Művelődésügyi, Mezőgazdasági, Egészségügyi, Közlekedési, Ipari, Szociálpolitikai és Városfejlesztési. A városi tanács hivatali szervezetét érdemben nem befolyásolta az a körülmény, hogy az 1954-es tanácstörvény szerint ezentúl a végrehajtó bizottság irányításával szakigazgatási szervek látják el a közigazgatási feladatokat. A végrehajtásról rendelkező jogszabály 22 szerint osztály vagy csoport formájában egyaránt létesíthettek szakigazgatási szerveket a városi tanácsok. Az igazgatási szervezetben ugyancsak a forradalom után, 1957 januárjában hajtottak végre komolyabb átszervezést, amelynek részeként - kihasználva a racionalizálás nyújtotta lehetőséget -, számos dolgozót eltávolítottak, úgymond, „ellenforradalmi" magatartás miatt. 23 Az előbb már említett átszervezés során megszüntették a Város- és Községgazdálkodási Osztályt és az Ipari Csoportot, s helyette - némi hezitálás után - megszervezték az Ipari és Műszaki Osztályt. 24 . A megszüntetett Terv- és Statisztikai Csoport fennmaradó ügyköre, a tervezés az egyes osztályok, csoportok feladatkörébe került. A lakásügyek intézését az Igazgatási Osztály keretébe helyezték át. A munkaügyi szakfeladatokat 1957-től a Munkaerő-gazdálkodási Hivatal látta el. A szakigazgatás átszervezése során Művelődésügyi Csoportot (rövid ideig: felügyelőséget) hoztak létre az oktatási és népművelési feladatok ellátására. További, az „idők szelét" jelző változásnak is tekinthető a személyzeti ügykör besorolása a Titkárság szervezetébe. A sportélet irányításának átszervezése 25 folytán Kaposvárott is megalakult 1958 áprilisában a Testnevelési és Sporttanács (TST) Elnöksége, amelyet a végrehajtó bizottság választott meg, s annak szakigazgatási szerveként működött. 26 Az apparátus létszámának csökkentésénél még nagyobb fontosságot tulajdonítottak a politikai megbízhatóságnak, így az alkalmazottak szakmai hozzáértését továbbra is másodlagos szempontként kezelték. A korábban már hivatkozott 1957. 20 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának (továbbiakban: NET) 1954. évi 18. sz. határozata. 21 1957. március 2-i tü. jkv-e. 22 A szakigazgatási szervek létesítésének, működésének és szervezetének kérdéseit részletesen szabályozták a 8/1955.(11.13.) M. T. sz. kormányrendeletben. 23 Az 1956. december 29-i vb-ülésen elrendelték a dolgozók magatartásának felülvizsgálatát, majd később, az 1957. október 12-i vb-ülés jkv-ében olvashatunk arról hogy 9 személyt „ellenforradalmi" magatartása miatt távolítottak el az apparátusból. 24 Az első változásokról lásd az 1957. január 26-i tü. jkv-ét. Forrás hiányában nem állapítható meg, hogy pontosan mely időponttól működött is az átszervezett osztály. 25 A NET 1958. évi 4. sz. törvényerejű rendelete (Tvr) a Magyar Testnevelési és Sporttanács megalakításáról. 26 A 28-3/1959.(XII. 10.) M.T.S.T. sz. határozat; 1960. március 10-i vb-ülés jkv-e.
