Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
Az ugyanekkor, 1983. december 28-án közzétett NET határozatban foglaltak állást arról, hogy mely városok tanácsai látják el a városkörnyéki községek felügyeletét. A kaposvári járás 18 községi közös tanácsát (KKT) a városi tanács felügyelete alá sorolták. A törvényerejű rendelet lehetővé tette, hogy a város és a községek tanácselnökei városkörnyéki bizottságot hozzanak létre tevékenységük összehangolása - koordinálása - céljából. Továbbá, az 1971. évi törvény nyújtotta lehetőséggel élve, igazgatási társulásokat szervezhettek egyes szakfeladatok ellátására. Mindenesetre, a közigazgatási átszervezés nem kis többletfeladattal terhelte meg a városi tanácsok működését, miközben a romló gazdasági feltételek miatt nem nyílott lehetőség komolyabb létszám-emelésekre. Az újabb tanácstag-választásokat követően, 1980. június 18-án tartották meg az alakuló tanácsülést Kaposváron. A megelőzőhöz képest 10 fővel kisebb létszámú tanács alakult, amely a korábbinál szintén kisebb létszámú, 13 fős végrehajtó bizottságot választott. A tisztségviselők közül újonnan választották meg az egyik tanácselnök-helyettest. A bizottságok tekintetében nem történt változás, továbbra is 7 szakbizottság segítette a testületi munkát. A járások megszűnése után, 1984 májusában alakult meg a városi tanács és a 18 városkörnyéki községi közös tanács elnökeiből álló Városkörnyéki Bizottság, a koordinációs feladatok ellátása érdekében. A testület élén ismét teljes körű személyi változás történt a ciklus végéig. Előbb az általános tanácselnök-helyettes mondott le, kinek a helyére az időközi választás után került új tisztségviselő. 57 A másik helyettes 1983-ban 58 távozott, s a tisztét csak az új helyzetre való felkészülés jegyében töltötték be. Az év utolsó tanácsülésén 59 módosították az SZMSZ tisztségviselőkről szóló részét oly módon, hogy 1984. január l-jétől 3 tanácselnök-helyettes vegyen részt az irányító munkában. Egyúttal 14-re emelték a vb-tagok számát, így biztosítva helyet a megszüntetett járási hivatal elnökének. Ezt követően megválasztották elnökhelyettesnek a tanácsba újonnan beválasztott volt járási hivatali elnököt, s egy szintén újonnan választott tanácstagot. Az utolsó személyi változtatást már a következő ciklusra való felkészülés jegyében hajtották végre. Az 1975-ben megválasztott tanácselnök nyugdíjba vonult, s a leköszönő tanács utolsó előtti ülésén 60 választották meg első tisztségviselőnek a több éve működő általános tanácselnök-helyettest. A testület összetételében is elég sok változás történt, ugyanis a tagok több, mint 10 %-ka kicserélődött ebben a ciklusban. A közigazgatási átszervezés, tehát, a járások megszűnése minden szakosztály működését lényegesen befolyásolta, ezért új ügyrendeket alkottak. A Titkárság Szervezési Osztály ügyrendjét viszont még a változás előtt, 1981-ben is módosították. 61 A szervezeti egység 20 fős létszámkerettel végezte munkáját a nyolcvanas évek elején. Az osztályvezető irányító munkáját már helyettes segítette, s kettőjükön kívül a személyzeti főelőadó, 4 általános előadó, 2 ügyfélszolgálati előadó és 5 1981. szeptember 30-i és 1982. február 24-i tü. jkv-e. 1983. április 27-i tü. jkv-e. 1983. december 21-í tü. jkv-e. 1985. január 30-i tü. jkv-e. 1981. augusztus 5-i vb-ülés jkv-e.
