Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)

I. Bevezetés

fogalmait megörökítő nevek, mint például Lenin, Sztálin, Marx Károly, Béke, Szabadság stb. szaporodtak el országszerte. A korszak második periódusának az 1956-tól 1990-ig terjedő időszakot tekinthetjük. 1956-nak a hivatalos utca­névadás szempontjából kettős következménye volt. Ekkortájt szüntették meg a személyi kultuszra utaló neveket, illetve a személyi kultusz és az 1956-os forra­dalom és szabadságharc kommunista áldozatairól ezt követően neveztek el köz­területeket. Például Kaposvárott a Mező utcából ekkor lett előbb November 4., majd Mező Imre utca. (A Szovjetunió és hazai csatlósai 1956. november 4-én indítottak támadást a forradalom és szabadságharc leverésére, illetve vérbe fojtá­sára. Mező Imre a kommunista párt, hivatalos nevén a Magyar Dolgozók Pártja mártírjaként halt meg a forradalom során.) A hivatalos utcanévadás harmadik szakasza az 1989-1990-es rendszervál­toztatástól számítható. Országszerte megejtették a települések közterületi neve­inek revízióját. Így a letűnt pártállami rendszer ideológiai, politikai felfogását tükröző neveket többnyire átkeresztelték. Számos közterület korábbi, második világháború előtti hivatalos nevét kapta vissza. Voltak olyan átkeresztelések, ahol a korábban már használatos, régi népi név vált hivatalossá. Utóbbi folyamat Ka­posváron 1990-ben kezdődött és lényegében 1991 júniusával fejeződött be. A közterületek névalakjait még a hivatalos iratokban sem használták követ­kezetesen. Többször önkényesen, esetenként hozzá nem értés miatt alakították át a nevet. Az előbbire példa a Vöröshadsereg utca névalak, ami helyesen Vörös Hadseregnek írandó. Az út, utca kifejezéseket néha felváltva, minden egységes­ség nélkül írták. Például a Május 1. — ma Fő — utca a város legfrekventáltabb he­lyén, a vármegyeház mellett az egyik táblán útként, a másikon utcaként szerepelt 1963-ban.19 A tér meghatározást sokszor tágabb értelemben használták, példá­ul a Honvédtér nem egy lakott területet jelölt, hanem a katonai gyakorlóteret, amely a belvárostól északkeletre terült el. Közismert emberek nevét sem írták gyakran helyesen. Gyakran találkozhatunk olyan névalakokkal, mint Szécsényi, Szemmelveisz, Kovács Sebestyén Gyula, Teleky, Laborfalvy, Kapoly, Kontrássy Sándor, amelyek helyesen: Széchenyi, Semmelweis, dr. Kovács-Sebestény Gyula, Teleki, Laborfalvi, Kapoli és Kontrássy Ferenc. A korábbi két kaposvári — tehát nem a mai toponári városrészben húzódó - Meggyes utcát Medgyes, Megyes névalakokkal is használták. A kaposvári közterületi névadás és névhasználat gyakran nem a teljes sze­mélynevet vette, veszi alapul: Bethlen tér, Kossuth tér, Széchenyi tér, Kontrássy utca, Bajcsy-Zsilinszky utca stb. Keresztnév nélkül ma már számos esetben két­séges, hogy kiről nevezték el az utcát vagy teret. Következetlenségek vannak a 19 Rendet az utcatáblák körül! Somogyi Néplap, 1963. július 14. 4. p. 20

Next

/
Thumbnails
Contents