Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
körülbelül a harmada, a Füredi utcának még csak az eleje épült ki. A mezőváros centruma Fő tér, Templom tér, Piac tér néven volt ismeretes, de egy 18. század végi szerződésben egyszerűen Kaposvár terének nevezték.7 Ettől nyugatra, a mai Berzsenyi utca elején alakult ki egy másik tér. Ez egyelőre ismeretlen időponttól Szent János nevét viselte, mivel itt állt már legalább 1748-ban Kaposvár védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra.8 A Búza tér elnevezést a szobor áthelyezése után kaphatta. 1881-ben már Kossuth tér néven vették számba, megjegyezve, hogy nem sokkal korábban még Búza tér néven létezett.9 1911 őszétől pedig a Széchenyi tér nevet viselte, immár második helyen a városban. A források szerint 1789-ben nyitották az Uj - mai nevén Petőfi — utcát.10 A Kapos folyó egykori Gilice malom közeli hídja előtt is kialakult egy térszerű képződmény, a mai Petőfi tér, de ezt még nagyon sokáig nem nevezték közterületi értelemben térnek. Városunk a 18. század során a korabeli lendületes mezővárosi fejlődés útját járta. Legalábbis ha a népességszám növekedését, az iparosok és kereskedők arányának emelkedését vesszük alapul.11 Az 1802-ben Nagy József által készített megyetérkép esetünkben érdekességként említhető. Azt, hogy Kaposvár lakóterületi része a 19. század közepéig — valószínűleg legalább 1857-ig — kizárólag a Kapos bal oldalán létezett, számos forrás igazolja. (A szőlőhegyekben való életvitelszerű tartózkodást a település statútumai még a 20. század elején is tilalmazták.) Az 1802-es megyetérkép a járási határokat is feltünteti. E szerint Kaposvárnak a Kapos folyó jobb partján fekvő területe a Szigetvári járáshoz tartozott! Tehát a későbbi Donner, Cser és Pécsi utcai városrész, a Kecel-hegy a szigetvári főszolgabíró területének a részét képezte! (Ugyanakkor a Kaposvári járás északra kiterjedt a mai Balatonfenyvesig és Balatonszemesig.) A második katonai felmérés térképén (1806-1869), amelynek kaposvári része az 1850-es években készült, még nem sok változást láthatunk a város utcahálózatában a 18. század végi ábrázoláshoz képest. A lakosságszám növekedésével a közterületek fejlődése, bővülése mindössze annyit eredményezett, hogy a Fő utca körülbelül a mai Mező utcáig, valamint a mai Petőfi utca szinte teljes hosz- szában kiépült. Emellett megjelent a későbbi Kereszt utca is, igaz, csak egy-két 7 MNLOL Herceg Esterházy család levéltára. Rep. 35. Fase. V. No. 620 et B B. Föl. 196., ill. kivonata: XV. 23. Fontes Kaposvariensis. (A kaposvári uradalom jövedelmei 1790-ben. Kaposvár, 1791. március 1.) 8 Hoss József: A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948. A Veszprémi Egyházmegye múltjából, 12. 94. p. Hoss a szobor el- és áthelyezésével kapcsolatban ellentmondó adatokat közöl. 9 XV. 2. Somogy megye kataszteri iratainak gyűjteménye. Kaposvár háztulajdonosainak jegyzéke, 1881. május 20. 10 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest, 1925. 13. p. 11 Bácskai Vera: A város és társadalma a XVIII. században (1720-1828). In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 139. p. 7
