Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
A források feltárása évekig tartott, és főleg a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának őrizetében lévő anyagokra koncentrált. Alapesetben elég lett volna a várost irányító testületek ülésjegyzőkönyveit áttanulmányozni. Ez részben azért nem bizonyult járható útnak, mivel a kötetek jelentős része nem áll rendelkezésre. Másrészt nem minden esetben hoztak hivatalos határozatot az adott közterület létrejöttéről, illetve el- vagy átnevezéséről. Elsődleges forrásként átkutattam Kaposvár város fennmaradt 19—20. századi testületi jegyzőkönyveit. A témám kiteljesítéséhez ezek messze nem voltak elegendőek, így egyéb városi közigazgatási iratok feltárása is szükségesnek bizonyult. Mivel még ezek után is maradtak nyitott kérdések, így Somogy vármegye alispánjának, Somogy vármegye főispánjának, Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottságának, Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának fondjaiban, állagaiban kerestem a témát érintő dokumentumokat, de más iratképzőknél is találtam hasznosítható adatokat. Nem kerülhettem meg a másodlagos források, azaz a helyi sajtó alapos áttekintését sem. Főleg Kaposvár város saját iratainak korábbi, hivatali selejtezésből adódó hiányosságai miatt az írás adattárjellege még nyitott kérdéseket is hagyott. A dolgozat elkészítéséhez felhasználtam több, a városról készített térképet3 és leírást, főleg azokból az évekből, illetve területekről, amikor, illetve ahol megfelelő írott forrás nem állt rendelkezésemre. A város első ismert térképét Rósás Ferenc mérnök készítette a 18. század közepén, illetve Hoss József szerint 1777-ben.4 5 Ez a nagyon vázlatos és torzított ábrázolás négy-öt ma is létező közterülettel tünteti fel Kaposvárt, amelyben nagyon kis részen vannak a lakóházak, így az utcák és az egyetlen tér is. Szerepel rajta mai elnevezéssel a Fő, az Ady Endre, a Zárda és talán a Teleki utca, valamint a Kossuth tér, illetve esetleg üres térségként a Petőfi tér. Emellett a Töröcskén át a Zselicbe a Kapos folyón átvezető út városi hídját is láthatjuk a rajzon. A település központja már évtizedekkel korábban kialakult. A mai néven említett néhány utca nyomvonala azóta sem változott, tehát ezeket együttesen jogosan nevezhetjük az újkori Kaposvár városmagjának. 3 A kaposvári térképeket nem jelzetelem külön. Többségük a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XV. 1. Térképtár fondjának Kaposvár sorozatában található. Nem sikerült a jogtulajdonostól 1991-es vagy ehhez közeli várostérképet beszerezni, így a kötetnek ez nem képezheti részét. Mivel a hivatkozott iratok túlnyomó többsége a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának őrizetében található, így ezt külön szintén nem jelzem. 4 Hoss József: A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948. A Veszprémi Egyházmegye múltjából, 12. 4. p. Hivatkozik a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNLOL) Esterházy család levéltára Rep. 80. Fasc. Nr. 189. et F jelzetére. 5 Peregi Tamás: Kaposvár urbánus fejlődésének tényezői és a városrendezés. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 587. p. A kötetbe került képek digitalizálásáért és feldolgozásáért köszönetemet fejezem ki Fejes Lászlónak és Szerelem Péternek. 5
