Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
A településen a 19. század vége felé egyre többen éltek. A város vezetése a lakóterületet a század közepén folyt úrbéri pert követően is az Esterházyaknál maradt hatalmas telkek fokozatos megvásárlásával tudta növelni. A kevésbé tehetősek a 19. század végére az építési anyagok és az ingatlanok árának emelkedése miatt egyre inkább a külterületeken kezdtek építkezni. Ez nem vált a városiasodás előnyére, sőt kifejezetten falusias jellegű új városrészek kezdtek kialakulni. A hosszú, néha egysoros utcák közművekkel való ellátása így sokkal többe került.43 Ez a tendencia a 20. század jelentős részén is folytatódott. Kaposvárott 1900-ban már 2297 lakóházat írtak össze. Ezek egy híján ötven százaléka kőből vagy téglából készült, 16,2%-a téglaalapra vett vályogház, 34,7%-a teljesen vályogból vagy sárból, 0,1%-a fából készült. A tetőzet tekintetében jobb képet mutatott a statisztika: cseréppel vagy palával a lakóépületek 92,6%-át fedték, míg a többi zsúp- és nádtetős volt.44 A megyeszékhelynek 1916 nyarán harminc kiépített és hatvan kiépítetlen utcája volt mintegy tizenegy, illetve huszonnégy és fél kilométer hosszban.45 Kaposvár közterületeinek történetét feldolgozó átfogó tanulmány, kiadvány eddig nem jelent meg. Király Lajos 1974-ben publikált egy rövid összefoglalót Somogy megyeszékhelye közterületi neveinek egy kisebb részéről.46 A szerző várostérképek, helytörténeti jellegű munkák és szóbeli közlések alapján írt több közterület korábbi elnevezéséről, jórészt időpont megjelölése nélkül, illetve a kritika alá nem vont felhasznált másodlagos források hibái miatt több esetben tévesen. Mindenképpen érdemének tekinthető, hogy védelmébe vette és hivatalos használatra ajánlotta a régi helybeli földrajzi-történeti neveket. Szorgalmazta ezek alkalmazását az újonnan kialakítandó közterületek esetében is. Ugyanis az 1960-as, 1970-es években a szocialista-kommunista értékrendet preferáló elnevezések már jelentős számban voltak találhatók városunkban. Sajnos a korabeli döntéshozók nem nagyon fogadták meg Király tanácsát. Király újságcikkeket is írt helybeli utcanévtörténeti vonatkozásokról. Ezekben is szót emelt a régi nevekért. „Az ötvenes években a múlt rendszerre utaló nevek megváltoztatásával egy időben számos indokolatlan névcsere is történt. A hivatalos 43 Tóth Tibor: Félúton a megyeszékhely és megyeközpont között (Adatok a dualizmuskori Kaposvár gazdaságtörténetéhez). In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 316-318. p. 44 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. I. köt. Az 1900. évi népszámlálás. Budapest, 1902.119. p. A 19—20. századi házakkal kapcsolatos statisztikai adatokat hosszasan lehetne taglalni, azonban ez nem tartozik a szűkebb téma kifejtéséhez, így ezektől itt eltekintek. Az eddigieket is csak ízelítőnek szántam. 45 Kanyar József: Kaposvár művelődésének kérdései aXVIII-XIX. században. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 515. p. 46 Király Lajos: Kaposvár utcanevei. Somogyi Honismereti Híradó, 1974. Kaposvár, 1873-1973. Centenáriumi különszám. 70—76. p. Jelen kötet szinte egyetlen előzményének ez a Király Lajos-írás tekinthető. 27
