Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
Év Lakosság száma (fő) 1830 3583 1850 4638 1857 5212 1869 6649 1881 9571 1890 12 544 1900 18 630 1910 24 124 1920 30 096 1930 33 226 1941 33 515 1949 33 535 1960 43 428 1970 60 837 1980 72 374 1990 71 788 2001 68 697 2011 66 245 A 18. században és a 19. század nagyobb részében a megyét érintő két legfontosabb országút elkerülte Kaposvárt. Ennek ellenére 1784 és 1828 között jelentős lélekszám-növekedés történt. A 141,8%-os emelkedés messze a megyei 117,5%-os és a megyei mezővárosok 116,5%-os növekedése felettinek mondható. A 18-19. század során hazánkban a város - így Kaposvár is - jelentősége főleg kereskedelmi és piacfunkcióin múlott. Ezek megléte generálta legjobban egy település fejlődését.36 Városunk a 19. század középső harmadában vált igazából környéke és a vármegye központjává. Az 1830-as, 1840-es években felgyorsult a város belső fejlődése. Mindez a központi funkciók számának növekedésének következménye, ezt pedig jórészt a Kapos folyó szabályozása tette lehetővé az 1830-as évektől. A forgalom emelkedése ezt követően számottevőnek mondható. Az előzőek pedig a mezőváros utcáinak makadámburkolattal való ellátását vonták maguk után. Először, 1843-ban a Hosszú - ma Berzsenyi - és a Fő utcát - benne a mai Ady Endre 36 Bácskai Vera: A város és társadalma a XVIII. században (1720-1828). In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 169., 177. p. 25
