Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)

I. Bevezetés

majdnem kizárólagosnak tekinthetők, hiszen a mesterséges (hivatalos) névadás, ahol egyáltalán volt ilyen, kezdetben még csak átvette a népi neveket, új elnevezéseket nem vagy csak elvétve alkotott. Például e korszak szülötte Kaposváron az első Gilice — ma Teleki -, a Hosszú — ma Berzsenyi -, az Uj — ma Petőfi —, a Korona — ma Ady Endre - és a Vár utca neve.

Kaposvárott a természetes névadás kizárólagos korszaka viszonylag korán ért véget. Már az 1860-as években találkozhatunk Széchenyi tér nevű közterülettel. Valószínű, hogy „a legnagyobb magyar” 1860-ban bekövetkezett halála után rövidesen kaphatta a korábbi Templom tér, Fő tér, Piac tér megnevezésű közterület ezt a nevet. Semmilyen forrásban nem találtam olyan adatot, hogy gróf Széchenyi Istvánról nevezték el, de bizonyosnak látszik a „névadó” személye, többek között mivel egy forrásközlés szerint Kaposvár mezőváros 1835-ben díszpolgárává is megválasztotta.18 Ezt a közterületet 1911 szeptemberében Kossuth térre nevezték át Kossuth Lajos itt felállított szobra nyomán.

Az első dokumentálható hivatalos kaposvári utcanévadás alkalmával hat utca került „terítékre”. Kaposvár Rendezett Tanácsú Város Képviselő-testületének tagjai 1880 szeptemberében többségi szavazással döntöttek. Kettő változtatási javaslatát elvetették, így a néhány évvel korábban létrejött Anna és Hegyalja utca megtarthatta a nevét, míg a Pap utcából Zárda, a Hosszú utcából Berzsenyi, a Gilice utcából Teleki, az Arany (máskor Aranyi, egyébként helyesen Zaranyi) utcából Honvéd utca lett. A négy változtatásból háromnál tetten érhető a politikai szándék. A Honvéd utca elnevezés a magyar honvédség kaposvári jelenlétét hangsúlyozta ki, amely 1876-tól laktanyával is rendelkezett a későbbi Damjanich utcában, illetve annak Honvéd utcai sarkán. Nagyon valószínű, hogy a Teleki utca az 1848-as eszmék tántoríthatatlan hívének számító, tragikus sorsú gróf Teleki László után kapta a nevét, bár erre csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ugyanígy van a Berzsenyi utcával is, amely valószínűleg Berzsenyi Farkas nevét és emlékét volt hivatva fenntartani. Berzsenyi Farkas 1849-ben a szabadságharc alatt rövid ideig Somogy vármegye alispánja volt. A forradalom és szabadságharc leverése után fogságra ítélték, ahonnét csak nagy nehézségek árán tudták rokonai kihozatni. O 1880 júniusában halt meg, ezért is valószínűsíthető, hogy róla nevezték el a Hosszú utcát néhány hónap múlva, és nem édesapjáról, Berzsenyi Dánielről. Ha utóbbiról nevezték volna el, akkor valószínűleg a magát elsősorban irodalmárnak tartó Roboz István erősen kormánypárti újságjában, a Somogy című hetilapban ezt bőségesen taglalta volna.

18 Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. Kaposvár, 1967. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. 176-177. p.

18