Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

IV. A KÖZÖSSÉGEK ÉS A JOBBÁGYFALVAK SÉRELMEI

Mi Nágotsiak az ostromló eröszakot kaptuk 11" Május estvéli Harang szókor, az volt a szerentse, hogy a Nágocsy Takáts Legény a ki utollyán vittek Katonának a többiektül Jutómban el válván előre a Helységbe jött mértéktelen Káromkodással, és fenyegetödéssel, hogy azon Napon a Tiszttartónak első áldozatnak kely lenni, azután Nagyságtok Residentiája ki raboltatásának, és a Németség Tűzzel el törlésének azon Napon mihelest Társai érkeznek meg kelletik esni. Meg érkezett a Trupp kotsikon setétbe, mint egy 40. Személybül álló az én lakásom előtt elsőben meg állapottak, de ott keveset remélvén, és a Népet seregelni látván igyenessen a Kastély Kapujára siettek, a hová az Emiétett Takács Legény őket rendölyte, a Kotsik után menvén, és a Kapunál kiáltván a puskáját, Földhez üttvén ide Legények több itt a praeda mint Sárdon, a Kapura rohanván a sereg, de belül a szükséges Emberek lévén be nem törhettek, mivel ellenek tüzeltek, ezek a Tüzet ki nem álhatván meg futamodtak, Nágotsbul szaladassal ki takarodtak, utánnok a Népség közülük Kettött, és a Takátsot el fogták, kik mái naponis nálunk eröss őrizet alatt vannak, várván erántuk a rendölést. Ez volt az első patali, és azúta noha minden felül kémek gyakran küldetnek Nagyságtok ide haza létérül, és az én Személlyemrül tudakozódván, még menten maradtunk, a fenyegetödések ugyan, hogy az embernek Kéttségbe kelletik esni minden órában ujj abb ujjabakk, nagy a reménségem, hogy a mindenható Nagy Istennek Karja a ki eddig bennünket meg mentett, meg fog őrizni: Rendölyéseim olylyanok, mellyeknél jobbat nem tehetek de nagy könyörgéssel, és patientiaval, éjjel nappal 40. Személybül álló a strása minden felül, a fely fegyverkezett Népem több 20-nál, tsak a Harang meg kondulására figyelmez, Miklósiak 15. puskás Személlyekkel Confederatussaim, a viz minden Háznál el vagyon rendölyve, ugy a Tüzet oltó eszközök ha véletlen, Kitül Isten mentsen fely gyújtanának: egészen szerentsésnek, és már veszedelmentul valónak magamat modanám, ha az Embereinkbe egyaránt bizhatnám, de fájdalom, hogy illyenkor kelletik sokaknak különössen a Kálvinistáknak hamis szivtelenségeket meg ismernem, kiket a szerentsés időkre hagyok. Hogy pedig Nagyságtoknak Uri Residentiájában lévő eszközeit jobban Securisálhassam egyik ajtott a vörös szobába fely nyittattam minden némü drágább ruhájit Nagyságtoknak minden ezüsttyét, óráit, selymé, a Collectuban lévő arany, ezüst pénzeket, minden fegyvereket, a két tsévükön kivül mellyeket éjjel nappal velem hordozok, a pulpitust vagy iro asztalyt azon módon bé zárva mind volt Nagyságod Szobájábul azon vasas fa ládával mely a Biblioteca előtt volt, szóval minden némü drágább eszközöket a porczellányon kivül melyet hová tenni nem tudok, étzaka hogy senki ne tudhassa a meg hitt embereim által Kufferekben zárva a sekrestyében takarittam, ha történetbül az erőnek ellentt nem ályhatnánk, vagy Tűzzel emésztettnénk, leg alább a