Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

I. EGYÉNI ÉS CSALÁDI SÉRELMEK

Khuma nevű folyó viz mellet lakot Scythiába, kinek palotája, kő falai ma is fen álnak, és ezen varosnak, vagy falunak nevét most hijak Porgiáni nyelven Magyarnak. A' mint pedig a' Magyar Cronika irja, hogy anno 454 a' Magyarok viszsza tértek Scythiába azon Magyarok telepedtek le a' Krimi Tatárok kőzőt, most Krimben a' Tatár Khan protectioja alat vannak hét Magyarfaluk, mellyekbe magyarul beszélnek, voltam is azon falukban. Ollyan Ország pedig a' hol magyarul beszéllenének nintsen ami Magyar-Országunkon kivűl, itten sok bálvány imádó nemzetségek vannak. Csuvatos és Mordésza nemzetek, kik imádság hellyet Kantza-Lovakat, és jhuhokat őlnekmeg, meg evén magok a' húsát, és a' bőrőkőt adgyák az Istennek fűszfára feli teritven. Némellyek a' nyulakat meg ölvén, bőrőkőt szénával meg töltvén imádgyák, tiszta időt kérvén tőlle, ha esső talál lenni, meg korbátsollyák erőssen, az után tűzbe vetik. Némellynek a' hólt testeket fel akaszszák. Némellyek tűzbe vetik, és meg égetik, a' hammat szóró Lapáttal el szórják nagy szélben, ki mitsoda planéta alat született. Az itten való Indusok templomban Ördög Képében imádkoznak, azt tartván, az ördögnek a' Szentek ellenséginek kell imádkozni, hogy ne ártson nem az Istennek, kinek nagy az irgalmassága. Amelly Aszszony pedig özvegyen marad, három nap engedtetik, a' siralomra, azután nagy rakás fára kötözvén zsírral a' rakást megőntvén meg gyuityák, és el=égetik, azt pedig azért, hogy aki házasodni akar mind Leányt kérjen. Ezek a' tehenet is imádgyák, még az hugyokat is nagy betsületben tartyák, hogy tejekkel, és vajokkal tartyák őkőt. Némellyek a' dögöt eszik, és nemes ételnek tartyák, azért, mert az Isten Öli meg. Némellyeknek se templomok, se papjok, se irások nintsen. A' Scythia birodalmába sokféle Tatárok vannak, kik nagy ellenségi mas nemzeteknek, Csermisi, Csuvaji, Mordaji, Karapaly Kogyi, Barbaruczi, Kubamurzki, Tormidi, Kivineki, Kétkersi, Sillamentsna, Kinirzki pogányok e képpen imádkoznak, azokat láttam: kinek kinek kezében éles beretva vagyon, mezételen ugordván a' templomban illyen szókat mondanak: Buksai Csaksai, valahányszor ugrik, mindenkor homlokátúl fogva le vágja magát. Rajtok nagyon tsudálkosztam, és azt véltem mind meg halnak a' rettenés sebektűi, de meg kenvén az-után magokat valamivel, nem tudom harmadnapra még hellyé se látzik. Anno 1756*"° találtam egy Moskita nevű varosba menni mellynek kerülete tizen őt mérföld, templom van benne 1600 harang 960, egy nagy kiváltképpen való harangnak 89 arasz kereksége. Oroszlányokat is láttam, Elefántot is kettőt oly nagy állatok, hogy egyiknek a' hátára fell-kőltőzik minden hadi készületével sátorával hatvan legény: Én többet-is irnék, de nem lehet mert ezen órában érkezek a' Gálya mester iró-deákja azt mondgya: nap Kelet=felől jó szél fú, a' Gálya vitorláit feli akarják emelni. Isten segétségébúl szándékozunk indulni nap nyugat felé. Ajánlom magamat Isten gondviselésének, és a' szerentsés szélnek, mivel a' tengeri hadakozásnak társa a' szélvész, és rettegés, mert a'