Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

1. Somogy megye a kései feudalizmus évszázadaiban és a kapitalizmus hajnalán

talán ítéletek után bosszút álltak, gyakoriak voltak a gyújtogatások, amelyek az uradalmak épületeiben okoztak nagy károkat. A feudalizmus kései évszázadaiban, a polgári fejlődéssel párhuzamosan, e középkori maradványokkal egyre nehezebb volt együttélni. A reformkorban mind többen hallatták hangjukat a rendi országgyűléseken, és írásaikban is, a törvényen kívül rekedt jobbágyok védelmében, a felvilágosodás és a liberalizmus jelszavát hangoztatva szabadságot, egyenlőséget, testvériséget, a szabad polgári tulajdont és a közteherviselést követelték. Ma már nem lehet számszerűsíteni, hogy a XVIII-XIX. században hányan szálltak szembe a hatalommal és szenvedtek sérelmeket. Az ismertebb somogyi személyiségek közül néhány személy sorsát szeretném felvillantani. Nagyváthy János (1755-1819) a XVIII. század végén egyik barátjának küldött levelében az alábbiakat írta „Itt Somogyban a tudomány igen ritka dolog, és éppen olyan, mint a paradicsommadár, melynek a régiek szerint lába nincsen és így sohasem állapodok meg sehol. Akik itt tanultabbak, mind idegen vármegyéből valók, és csak a kenyérkeresés végett maradnak itten, de lábuk nem lévén nem állnak meg.."

34 A nemesség jobbágynyúzó dölyfös magatartását megvetette, az embert függetlenül attól, hogy milyen bölcsőben ringatták, a legnagyobb értéknek tekintette. „Drága kincs az egészség, drága az ember élete, annyira, hogy ezt a cseléd nem is adja el a gazdának, mikor szolgálatját, szabadságát leköti neki."

35 A nép felemelkedéséért, az iskolák építéséért és a tudományok közkinccsé tételéért harcolt. Czinderi Pál 1796-ban a megye másodalispánja volt. Október 20-án a megyegyűlésen őt választották a megye egyik követének. I. Ferenc császár leiratára igen kritikusan reagált. Többek között kifogásolta, hogy Pozsonyban a rendek és az ország sérelmeit nem kívánják tárgyalni. „Hát akkor annyi legyen a magyar diéta, mint a falusi gyülekezet, melyben a porciót szedik?"

36 tette fel a kérdést. Bécs, lázító beszéde miatt, a követi tisztségétől megfosztotta, az országgyűlés helyéről kitiltotta. A vármegye ezt tudomásul véve gyáván meghátrált Czinderyt cserben hagyva, aki elhagyatva magára maradt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc áldozatai között ott voltak a somogyi nemzetőrök és a honvédok is. Az emigrációba kényszerültek közül legismertebb Xantus János, aki tudósként élt Amerikában, végül hazatelepült. A szabadságharc leverése után a Büntboszszúló Törvényszék Magyarországon a szabadságharcban való részvételért 555 családot vagyonelkobzásra ítélt, közöttük találunk néhány somogyi nemest: Gaál Gergelyt, König Móriczot, Maitényi Józsefet, Noszlopy Antalt és Noszlopy Gáspárt.

37 Az utóbbit államellenes szervezkedésért 1853 márciusában halálra ítélték és bitófán kivégezték.

38 Vörös László megyei mérnököt 1852-ben egy feljelentés következtében,