Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A gazdasági egyesületek
küldött gazdasági szakoktatásra. Telente ismeretterjesztő előadásokat tartottak, „népiesen írt füzeteket terjesztettek" és pályázatokat írtak ki. Egy, a minisztériumból érkezett körlevél szerint az országban 1897 szeptembere és 1898 áprilisa között 36 gazdasági egyesület 39 vármegye 670 községében 472 előadóval 2 005 előadást tartott kb. 200 000 hallgatónak. 270 A gazdasági egyesületek állást foglaltak a hitelügyekben, a biztosítási kérdésekben a jogszabályok megalkotásában, közreműködtek a törvényhatóságok munkájában, az OMGE-n keresztül a parlamenti küzdelmekben, a külkereskedelmi megállapodások kivitelezésében, a század első évtizedében az aratási szerződések megkötésében, figyelemmel kisérték a mezőgazdasági munkások helyzetét és részt vettek az első világháborús hadifoglyok elosztásában is. A tehetős tagokkal rendelkező Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület is — mint már jeleztük — vissza-visszatérő pénzügyi nehézségekkel küszködött. Az egylet, ezt enyhítendő terjesztette ki működését az egész megyére. Tette ezt részben fiókegyletek szervezésével, részben pedig úgy, hogy igyekezett akár az egyes községeket is beléptetni rendes tagként. A Földmüvelésügyi Minisztérium sok vitát kiváltó törekvése szerint — az erök egyesítése, a hatékonyabb irányítás és ellenőrzés (?) érdekében — a járási egyleteket a megyei gazdasági egyesületekkel kívánták egy szervezeti egységbe hozni. A kérdés már a kiegyezés előtti időszakban megjelent a „Somogy" hetilap hasábjain. Az egyik cikk 271 írója szerint a kisbirtokosok húzódozásának oka a nagybirtokosok arisztokratikus szelleme volt. Két évvel később Gorove István földművelési, ipari- és kereskedelemi miniszter körlevele már jelezte, hogy a kormányzat meg akarta teremteni az országban működő egyletek összhangját. A centralizációs és decentralizációs törekvések az 1880-as években már egyre hevesebben ütköztek össze. A nagyatádi és a Balaton vidéki gazdasági körök jelezték, hogy a megyei egyesülettel ugyan hajlandók szorosabban együttműködni, de önállóságukat nem adják fel. 272 A vármegye egyesületének kompromisszumkészségét mutatta, hogy a hatékonyabb működés érdekében hajlandó lett volna feladatainak egy részét átruházni a vidéki egyesületekre. Ezt viszont a Földmüvelésügyi Minisztérium nem tartotta elfogadhatónak. 273 A vidéki egyesületek azonban — legalábbis egyelőre — kitartottak eredeti álláspontjuk mellett. Erre a földmüvelésügyi kormányzat az adminisztratív megoldást választva, például egyszerűen nem engedélyezte a Balaton-vidéki Gazdasági Kör alapszabályát. 274 A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület 1892-es novelláját az autonóm törekvések fi/0 SMLSGE 1872-1903, 1897-191 1. 271 S.1866. 25. aug. 21. 272 SML BGK sz.n. 1883. jún., jkv. 1887. jún. 11. és 1883. márc. 30. 273 SML BGK a FM 1887. szept. 18-i leirata. 274 SML BGK sz.n. 1890. febr. 14.; ai. 7321/1888. 105/1890.
