Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A gazdasági egyesületek

egyesületi ciklus végére tudta a feloszlás szélén levő egyesületet megerősíteni," ami számára kétségkívül nagy erőpróbát jelentett, mert a birtokosok nagy része, kikre számított, a mezőgazdaság vontatott kapitalista átalakulásának ismert gondjai (tökehiány, értékesítési és szállítási nehézségek, korszerűtlen gazdálkodás, a folyamatban lévő úrbéri perek, a gazdasági válság stb.) miatt sokszor sem anyagilag, sem pedig a ráfordítható idő tekintetében nem is nagyon voltak képesek a tőlük elvárt egyesületi kötelezettségeknek eleget tenni. A megye gazdasági egyletének feje fölül 1873-ra szálltak el a feloszlás veszélyének felhői és a földművelésügyi miniszter a megnyugtatónak látszó vagyoni helyzetet konstatálva, engedélyezte az egyesület újjáalakulását.

258 A kedvező pénzügyi helyzetet mutatva, már a várt továbblépés lehetőségeit tükrözték az éves zárszámadások egyenlegei. Az „okszerű gazdálkodás" kialakítását tartották feladataik közül a legfontosabbnak. Jelentős gyakorlati és propaganda-tevékenységet fejtettek ki ennek érdekében. Az egyesület töredékes iratanyagában található első -- szántóversenyre szóló — felhívást 1864-ben adták közre.

259 Ezekkel — a Dél-Dunántúlon is népszerűvé váll

260 — rendezvényekkel a faekéket felváltó korszerűbb és eredményesebb munkát végző vasekék mind szélesebb elterjedését akarták ösztönözni. 1899 decemberében már azt jelenthették az alispánnak, hogy az általuk rendezett szántóversenyek által rövid idö alatt a faekét „kiküszöbölték a kisgazdáknál."

261 Ebben jelentős része volt a gazdasági egyesülelek megyeközi összehangolt tevékenységének is. Az OMGE 1882-ben például a Fejéi" megyei egyesülettel karöltve nemzetközi gőz- és fogatos ekeversenyt szervezett.

262 Az „ekeváltáson túl a gépészeti szakosztály gépkiállításokkal, géppróbákkal, gépcsarnok nyitásával segítette a mezőgazdasági gépek és eszközök elterjedését."

26

'

1 A növénytermesztés feltételeinek szerkezeti átalakítása kérdéseivel is gyakran foglalkozott a megyei gazdasági egyesület, amely kísérletekkel, vetőmagok terjesztésével, a jól kezelt gazdaságok jutalmazásával kívánta a gazdákat meggyőzni. Gyakorta tartottak — összhangban a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara elképzeléseivel — díjazással párosított kiállítást. Tették ezt például a nemes gyümölcsök meghonosítása érdekében, de a megindult erdőirtásokat ellensúlyozandó jutalmazták aTaiskolákat is. Az egyesület szervezte kiállításokon nemcsak a megyében és az országban (Budapest, 1885), hanem a határokon kívül a bécsi és a párizsi világkiállításon is megismerhették Somogy termékeit. A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület számára különösen emlékezetes maradt SML főispáni 68/1873. 258 SML főispáni 172/1262/1873. 259 SMLSGE 1872-1903, 1897-191 1. 260 BML főispáni ált. nem iktatott, 1874. ápr. 17. 261 SMLSGE 1872-1903, 1897-1911. 262 SML ai. 9183/1882. 263 Roboz: 16-17. p.; Molnár.