Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról
a különféle köröket. 228 A korabeli források a tipológia kapcsán is világosan tükrözték azt a fajta értelmezési zavart, melyet az egyesületek fogalmi meghatározásnál is lehetett érzékelni. Egy 1898-ban készült, a Somogyban fellelhető közművelődési egyletekre vonatkozó adatgyűjtés mindössze két kulturális társaságot és három jótékony nőegyletét sorolt fel akkor, amikor a megyében egymás után alakultak meg az olvasókörök, amelyek közül példának okáért egyet sem említve, öt járás föszolgabírája nemleges választ küldött Maár Gyula alispánnak. Az évente megjelent megyei almanach a századelőn segélyegyletekről (a hitelszövetkezeteket is felsorolva), szak-, társadalmi-, „közművelődési- és kullúr-egyesüle(ckróT\ jótékony egyletekről, „sport- és önkéntes testületekrőr, valamint szakegyesületekről beszélt. 229 Dobrovits Sándor az 1932-es országos egyesületi összeírás közreadott táblázatos eredményeihez hasonlóan tizenkét (hazafias-, vallásos-, bajtársi-, kultúr-, művészed-, irodalmi-, tudományos-, sport-, jótékony-, önsegélyző-, érdekképviseleti egyesületek, társaskörök, egyéb egyesületek) csoportba szedte a budapesti szerveződéseket. A tabella három külön kategóriaként tüntette fel a kultúr-, a művészeti-, és a tudományos egyesületeket, ezzel együtt — más jegyeket kiemelve — az olvasóköröket a társaskörök kategóriájába utalta. 230 A szociológia egyesületek felé forduló kezdődő érdeklődését mutatva, Dékány István 1943-ban olyan típusfogalmakat alkalmazott, amelyek az egycsülettörténet-kutatók előtt is új dimenziókat nyithatnak. Az egyes szakmák egyleteit a foglalkozási körök érdekképviseleté"-be sorolta. A tudományok és a művészetek differenciálódását figyelve, a köznapi értelemben vett kulturális egyesületektől elválasztotta, az ún. „különleges szellemkulturális alakulatokat, a cél egyesüléseket", melyektől — ezeket tovább osztályozva — különvette a „szubjektív egyesületek", vagyis az általunk is egyleteknek definiált társaságokat. Dékány a társaskörökre nézve pedig az „érintkezési egyesület" fogalmát hozta létre." 31 A tanácsi levéltárak fondjegyzékei a politikai-, a kulturális és népművelő-, a szakmai és gazdasági jellegű-, valamint az egyéb egyesületek típusaiba gyűjtik az örizetükben lévő iratokat. A tízkötetes „Magyarország törtenete'" a kulturális egyesületeket az alábbi öt típusba sorolja: inkább szakmai jellegű, népiskolai tanító egyletek, irodalmi jellegű, kifejezetten helyi történelmi régészeti profilú, valamint népnevelési társaságok. 2 ' 2 Márfi Attila a dualista-kori baranyai egyesületeket vizsgálva, jogi ismérveket is alkalmazva, alakította ki saját tipológiáját 233 : „Hatósági felügyelet és az egyesületi élet szerinti: I. Munkásegyesületek, II. Jótékony, betegsegélyező. 228 Met: XII., XIV-XL. p. Somogy vármegye almanachja. 191 1. Kaposvár, [É.n.] Svm. Rt. ny. I 18-187. P" Mo. Statisztikai Évkönyve. X. 1934. Bp.: 70-73. p.; Dobrovits: 38. p. 231 Dékány: 299-306. p. 232 Mo. tört. 6/2.: 1421. p. 233 Márfi, 1986: 195. p.
