Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
Bevezetés
forrásadottságok csak korlátozott mértékben teszik lehetővé az egyletek tagságának és tisztikarának, illetve a sikeres egyesületi életet biztosító gazdasági ^feltételek megfelelő elemzését. A legterjedelmesebb tematikai egységet az egyes somogyi egyesülettípusok viszonylag részletes leírása fogja képezni. Ha az egyesületek működését meg akarjuk érteni, s a hajdani hétköznapjaikhoz is közelebb akarunk férkőzni, akkor a megye összes egyleteinek globális vizsgálata mellett szükséges szemügyre venni c gy _e gy adott egyesületet, az egyes egyesülettípusokat, valamint néhány településtípus egyesületeit is. Azon már joggal vitatkozhatunk, hogy melyik legyen a kiválasztott egyesület, egycsülettípus vagy település (falu vagy város). Sajnálatos módon, a.tartalmi megfontolások mellett sokat nyom a latba — nyilván negatív előjellel — a kutatók rendelkezésére álló iratok csekély mennyisége. Miután megkíséreltem a somogyi egycsületlípusok 9 viszonylag részletesebb leírását, illetve az egyesületcsoportok tevékenységnek — voltaképp vázlatos — bemutatását, működése és meglévő értékes iratanyaga miatt — részletesebb tanulmányozásra — néhány évvel ezelőtt kiválasztottam a Babócsai Alsójárási Népnevelési Egyletet, későbbi nevén: a Csokonya Vidéki Népnevelési Egyletet. A Dráva mentén alakult egyesület életútjának vizsgálata több szempontból is izgalmas feladatnak ígérkezett. A népnevelési egyletek sorában — országos méretekben — egyedülállóan hosszú ideig, hat évtizeden át tevékenykedett ez a társulat, mely annak ellenére, hogy a vidéki egyesületek között, déli határszéli elhelyezkedése miatt, még Somogyban is vidékinek számított, képes volt egy féljárásnyi területet magához vonzani. Az egyesület megmaradt kis mennyiségű, de annál értékesebb iratanyaga kutatás-módszertani aspektusból is figyelemre méltó adottságokkal rendelkezik. Ezeknek a fonásoknak (jegyzőkönyv, pénztári naplók, számadókönyvek) — első látásra egyszerű feladatnak tűnő, majd pedig egyre bonyolultabb problémákat felvető — felhasználása az egyesületek kutatásának újabb, elmélyültebb, egyfajta modell-kísérleli lehetőségét is kínálta. Az egylet jól elhelyezhető a korszakban, s rögzíthettük a felnőttek iskolán kívüli oktatásának növekvő társadalmi igényét, az eötvösi népoktatás és népnevelési koncepciók megfogalmazódását, a párhuzamosan jelentkező törvényhatósági, valamint egyházi ellenállást is. Végső soron ezek a jelenségek határozták meg az egyesület alakulásának körülményeit. Ezt követően volt érdemes elemezni az egylet — első, illclöleg módosított — alapszabályait, az azokban megfogalmazott célokat, a megvalósítás eszközeit, a tagsági formákat a tagok jogait és kötelességeit, egyáltalán az egész egylet egész struktúráját. A nagyszabású célokat olvasva szükségesnek látszott megvizsgálni, vajon megvolt-e ezek reális pénzügyi háttere? A másik, szintén külön vizsgálat alá vont, cgycsületcsoportot a kapitalista kori fürdőegyesületek tevékenységét rendkívül pozitívnak kell értékelnünk. Egykori tagjaik munkája nyomán indult meg a Balaton igazi felfedezése, a környék 9 Korábban tíz egyesülcttípussal dolgoztam.
