Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
IV. Az egyesületek tagsága
katolicizmus is létrehozott nagy taglétszámú egyesületeket (pl. Kaposvári Katolikus Kör). E körök hálózatának kialakulása kapcsán fogalmazódhatott meg az 1908-as alakulásakor 140 469, majd 1918-ban 295 216 taggal rendelkező Katolikus Népszövetség addigi történetét summázó kiadványban, hogy legteljesebb „... a Népszövetség a dunántúli megyékben, amelyek lakossága között az országban a legkevesebb az analfabéta, amely tehát Magyarországnak lcgkultúráltabb része. Az országnak természetszerűleg ez a része volt az, ahol a Népszövetség először hódított, mert itt már régebben művelték a talajt a katholikus akciók és egyesületek számára." 182 A kulturális egyletek sorában is találtunk nagy létszámú köröket. A Kaposvári Zenekedvelők Egyesületének töredékes adatai szerint 210 és 380 fö (1903-1912) között hullámzott a taglétszám. 183 A megye dalkörei közül még jó néhányan jelentős tagságot mondhattak magukénak. A Somogy Megyei Múzeum Egyesületet 254 természetes és jogi személy alakította meg. 184 A olvasóegyletek közt is tevékenykedett egy pár népesebb kör (pl. Szigetvári Olvasó Egylet, Balatonbogiári Polgári Olvasókör, Szölösgyöröki Olvasókör). Az egyesületek zömének — becsült — tagsága 20 és 50 fő között mozoghatott. Az sem számított ritkaságnak, ha még ennél is kevesebben vették ki a részüket a mindennapos egyesületi életből. E csoportban sok tüzoltóegylet, az olvasókörök többsége és némely költségesebb sportággal foglalkozó sportegyesület tartozott. A neoabszolutizmus kori előzményeknek megfelelően a kiegyezést követő társadalomszerkezeti átalakulás, a maga sajátos áttételein keresztül, az egyesületalakulások ütemében és az egycsülettípusokon keresztül is manifesztálódott. A feudalizmus jegyeit magánviselö társadalmi struktúra polgárosodása, a zsidó és a nemzetiségi asszimiláció gyorsulása, ezzel együtt a polgárság rétegződése és a nemzetiségi törekvések jelentkezése — a megfelelő transzformációkon át — feltételezéseim szerint, az egyesületek tagsági viszonyain is kimutatható. Ennek meggyőző illusztrálásához azonban még egynéhány társadalmi réteg történeti-szociológiai vizsgálatát kell elvégezni. E tekintetben rendkívül örvendetesek az értelmiség kialakulását és fejlődését figyelő kutatások eddigi eredményei. Figyelembe véve Bibónak a magyar vezető értelmiség megtorpanására telt megjegyzését 185 , megállapítható, hogy „...értelmiségi hivatások és a társadalmi munkaszervezetben intellektuális funkciókat betöltő nagyobb csoportok kialakulása a magyar társadalom fejlődésében is a polgári társadalom kiformálódásának kísérője,..." 186 s mint ilyen az egyesületek létrejöttében is nyomon kísérhetők. Az értelmiség evolúciójában az 1890-es esztendőkben 182 Kath. Népszöv.: 16. p. 183 SML KZE tagnévsor 1904., Pü.-i iratok 1910. ápr. 23. 184 SML SME tagnévsor [1909?] 185 Bibó: 581-582. p. 1 Mazsu János: A hazai értelmiség fejlődésének sajátosságai a XIX. század második felében=jVcwt'//7 G.: 234. p.
