Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
IV. Az egyesületek tagsága
földbirtokosok, a bankárok és a lelkészek követték. Az egyesület működési területén élőket képviselték az uradalmi tisztségviselők és a csekély számú kisbirtokos. A névsorban találtunk még művészt, újságírót, muzeológust, könyvtárost és levéltárost is. Az arisztokrácia — névsorokban — feltűnő méretű hiányának okát már a kortársak is megtalálták. Az arisztokraták ekkor még mindig Abbáziát részesítették előnybe a Balatonnal szemben. A fürdőegyesületek választmányai és a tisztikarai — a társadalmi összetételt tekintve — már lényegesen homogénebb képet mutattak. 173 A Fonyód Községi Fürdöegyesületet és a Fonyód-Sándortelepi Fürdőegyesületet kivéve, elvétve találtunk a vezetők sorában kézműiparost és kiskereskedőt, illetve földművest. Az egyesületek vezetői között a helyi érdekeket a községi közigazgatás tisztviselői, a tanítók, az uradalmak alkalmazottai és a helyi kisbirtokosok képviselték. A tagság egyébként igyekezett a társadalmi elit megyei vagy a még magasabb szféráiból való, s lehetőleg ezek közt is prominensebbnek számító neveket beválasztani a vezetőségbe. így kerültek a Balatonszemesi Fürdőegyesület vezetői közé például Angyal Pál és Ladik Gusztáv, a neves jogtudósok, Térfy Béla nyugalmazott miniszter vagy Szentpétery Imre egyetemi tanár. A Balatonbogiári Fürdőegyesület Gaál Gaszton agilitásának köszönhetett sokat. A Balatonlellei Fürdőegyesület elnökei sorában találtuk Waszilijevich János budapesti alpolgármestert és Zilahy Lajos írót. 174 A Fonyód-Bélatelepi Fürdőegyesületben három évtizeden keresztül választották ismételten elnökké Ripka Ferencet, Budapest főpolgármesterét. Az egyesület alelnöki tisztjét — szintén több éven át — SzigethyGyula Sándor, a kaposvári kórház igazgatója töltötte be. Haláláig a tisztikar tagja volt a Balaton-kultusz egyik leghíresebb megyei képviselője, Szaplonczay Manó is. Törley Dénes, a pezsgögyáros szintén bélatelepi tag volt. A statisztikailag hasznosítható adatok szerint az fürdőegyesületek tagsága 170 településről toborzódott. A vonzáskör pontos felmérése a rendelkezésre álló adatok alapján nem végezhető el. A Balaton közvetlen körzetén kívül lakók legtöbbje budapesti volt. Sok kaposvári és pécsi tagot soroltak fel a nyilvántartások. A legmesszebb élő egyesületi tagok Besztercebányáról, Losoncról, Eperjesről, Rozsnyóról, Kassáról, Beregszászról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Kolozsvárról, Nagyváradról, Szegedről, Sopronból, Pozsonyból, Bécsből és Zágrábból jöttek a Balaton partjára felüdülést keresni. A címtárakból és a tagnévsorokból hiányzó településnevek pontos azonosítása nélkül is egyértelmű, hogy a helyi lakosság igen alacsony arányban vett részt a fürdőegyesületek tevékenységében. Számuk becsülhetően nem érte el a 25 %-ot sem. Az adott egyesület társadalmi rangját s pénzügyi kondícióját emelendő — belügyminisztériumi fondok tanúsága szerint — százakra rúgott azon egyesületek 173 SML ai. 14869/1940. 174 Horváth J.: 153-154. p.
