Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében
A huszonhárom újonnan alakult munkásegyesületben is szoros korrelációban álltak egymással a kulturális célok és a politika. Magyarországon az 1870-es évek második felében született meg a szakegyleti mozgalom. A hazai monopolkapitalizmus kibontakozásával nőtt a bérmunkások száma és a szervezettsége is. Az MSZDP 1890. decemberi alakuló kongresszusa után felgyorsult a szakegyletek alapítása, melyek ütemét csak tovább növelte a Szaktanács 1898-as újjászervezése és a századfordulót követő munkanélküliség nyomán kibontakozó munkásmozgalom. A fejletlenebb iparral rendelkező Somogy munkásmozgalma, mint arra utaltunk, elmaradt az országos méretektől, s — a főispáni iratokból jól kiérződött — csupán a kormányzati válság idejétől, a baranyai kapcsolatok segítségével, az MSZDP megyei szervezetének megalakulása után erősödött meg. Az új somogyi munkásegyesületek típusstruktúrájából is jól látszott a fáziskésés. Csupán 11 szakegylet keletkezett a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegyletének 10 fiókja mellett. Ez utóbbiak közül azonban később többen számottevő szerepet töltöttek be az 1918-1919 eseményeiben. 1 ' 3 Az ötödik ciklusban szép számban alakultak egyesületek a társadalmitársasági (68) és a közhasznú egyletek (59) csoportján belül is. Az előbbi típusba tartozott a társaskörök, az iparos- és ifjúsági körök egy része. Közülük többen, mint például a Kaposvári Hivatalnokok Társasköre, a Kaposvári Kereskedők Egyesülete és a Kaposvári Katolikus Kör, nagy tekintélyre tett szert a későbbiekben. A közhasznú egyletek együttesében is sok igen fontos új társaság működött: többek között 34 tüzoltóegylet, amelyek az alapvető tevékenységük mellett sokszor mentőszolgálatot is elláttak. A polgári ízlés és igényesség változása két szépítészeti egyesület alakulásához vezetett a megyében. A Kaposvári Szépítészeti Egylet rendkívül sokat tett a város csinosításáért és tisztaságáért. A hasonló céllal alapított Fonyódi Szépítészeti Egylet, valamint a 10 balatoni fürdőegyesület már a Balaton-kultusz felfelé ívelését jelezte. Az 1860 években átadott Délivasút, majd pedig az ehhez az 1889-1910 között csatlakozott szárnyvonalak, illetve a balatoni gőzhajózás fejlődésének köszönhetően nőtt a rendszeresen idelátogatók száma. Az átfogó koncepció hiányában eleinte csak néhány agilis férfi dolgozott az általa kiválasztott település üdülőhellyé fejlesztésén. 144 A déli parton tevékenykedő személyek közül mindenképpen meg kell emlékezni Szaplonczay Manóról, Gaál Gasztonról és Széchényi Imréről. A közlekedési viszonyok javulása mellett a helyi, a kölcsönös érdekeket felismerő földbirtokosok parcellázása következményeként a tóparti községek az 1890-es esztendőktől kezdtek lendületesebben gyarapodni. Ekkor kezdődött — Kanyar József periodizálását figyelembe véve — a fürdőegyesületek alakulásával együtt, a polgári fürdőkultúra második szakasza, a Balaton-kultusz kialakulása. 145 SML ai. 17/1919 =18026-18055/1930. Lukács K.: 52-55. p. Kanyar, 1978: 146. p.
