Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

tok". A 450 egyesületből huszonnégynek működési területe átlépte székhelyének határát. Nyolcan megyei, ketten pedig járási szinten dolgoztak. Rajtuk kívül létezett 2 olyan is, melynek tevékenysége Somogy és Baranya, illetve Tolna megyékre terjedt ki. Az egyesületek dinamikus ütemű alakulása természetesen kapcsolatban állt a gazdasági élet intenzív — de korántsem zökkenőmentes — fejlődésével. Az agrárgazdaság kapitalista átalakulása leginkább a nagybirtokok esetében vált erőteljesebbé. A megye területének 17 %-át azonban a hitbizományok uralták.

124 (Az országos arány 4 %-os volt.) A belterjessé váló mezőgazdaságot jelezte — többek között — a fokozatos gépesítés vagy az 1907-re lezajlott szarvasmarhafajtaváltás is.

125 A másik oldalon viszont tovább folytatódott a parasztság elszegényedése. A megye néhány olyan vidékén volt csak némileg kedvezőbb a helyzet, mint például a Balatonnál, ahol a fürdővendégek számának növekedése a gazdasági tevékenységet is élénkítette.

126 Természetesen e tájon élők közül sem fordult mindenkinek kedvezőbbé a sorsa. Legtöbbet talán azok a szőlősgazdák szenvedtek, akiket a filoxérapuszítás tönkretett. Emellett jó néhány olyan természeti csapás is sújtotta a kisbirtokosokat, mint az 1908-as nagy szárazság.

127 A Dél-Dunántúlon 1876-tól 1910-ig, egyrészt jelezve az iparosodás előrehaladását, másrészt a lakosság koncentrálódását ezen lakóhelyekre, az ötvennél több iparvállalattal rendelkező települések száma 71-ről 160-ra emelkedett.

128 Somogyban e települések száma közel fél tucattal nőtt. Különösen szépen fejlődött Kaposvár, Barcs és Szigetvár ipara. Az iparon belül azonban a kisipar továbbra is megőrizte túlsúlyát. Bár a Dél-Dunántúl városiasodási üteme a magyarországiénál alacsonyabb fokon állt, Kaposvár az országos átlagot meghaladó mértékben urbanizálódott.

129 A városban 1900-ban már 18 218 fő élt. Thirring Gusztáv 191 l-ben 11 jelentékenyebb iparvállalatot sorolt fel 1 360 fővel, valamint 5 bankot és takarékpénztárt, 18 982 552 korona összvagyonnal, vett számba.

130 A megye székhelyén már 1892 óta elektromos energiával világítottak, 1908-ban 49 utcában volt villanyvilágítás, melynek bővítéséről Németh István 124 Szili, 1971:236. p. 125 Tóth T.: 196. p. 126 SML főispáni 203/ 1899. Bővebben: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890-1944)=Somogy megye múltjából. Szerk. Kanyar József, Kaposvár, 1989. SML. jegyzetek 249-252. P. 127 SML főispáni ein. 116/1908. 128 T.Mérey, 1985: 60. p. 129 SML polgárm. 3694/ 1920. Thirring: 128-129. p.; Vörös K. 130 Thirring: 309., 384-385. p.