Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

már vizuálisan is egyértelműen mutatja, hogy Somogy egyesülethálózata a Sióvölgye falvaitól a Balaton déli partjával párhuzamos sávon át a Dráva mentén Barcs körzetéig terjedő, durván félkörívet rajzoló régiók irányától terjeszkedett a megye beljebb fekvő területei felé. Tizenegy társulat a székhelyén túlra is kiterjesztette működését (a Somogy Megyei Közművelődési Egyesület, az öt járási jegyzői egylet, a Nagyatádi 1. és 11 Temetkezési Egylet, a Böhönye és Vidéke Temetkezési Egylet és a Kadarkút és Vidékének Társasköre, a Balaton-vidéki Gazdasági Egylet). Ebben az időmetszetben nem állt meg a megye agrárgazdaságának belterjes fejlődése sem. Kiteljesedését azonban komoly mértékben megnehezítette, hogy a „birtoktestek aránytalanul voltak...elosztva a Somogy megyei Gazdasági Egylet területén. Sok a nagybirtok — úgyszólván a nábobok kezében — s meglehetősen káros hatással a számtalan kisbirtokra.""

1 A földbirtok területi nagyságának aránytalanságait illetően Somogy az országos statisztikák szerint — másodikként — Fejér megye után következett. „A kedvezőtlen birtokpolarizáció ellenére a mezőgazdasági termelésben az intenzív művelési ágak megoszlása tekintetében is a kisüzemeké volt a vezető szerep a nagyüzemek tulajdonában álló extenzív ágakkal szemben.""'

1 Ezek a jelenségek a falvak — cgykézéstöl és a meginduló kivándorlástól"

5 — fogyó népességével, szerencsétlen módon, találkoztak. Az viszont tagadhatatlan, hogy a gyáripar kialakulása is ezekben az. években kezdődött el. Ebben kiemelkedő gazdasági és társadalmi szerepe volt az 1894-ben indult MIR Kaposvári Cukorgyárának"

6 A megye közlekedési hálózata ekkor már hét vasútvonallal rendelkezett. Kaposvár is — a felgyorsult urbanizációja folytán — egyre városiasabb külsőt öltött magára. Somogyban 1888-1895 között egy gazdasági egyesület, mégpedig a Balaton-vidéki Gazdasági Egylet alakult. A Földmüvelésügyi Minisztérium már korábban kívánatosnak tartotta, ha a megyei gazdasági egylettel egy szervezeti egységbe kerültek volna a járási gazdasági egyletek. Ezzel a koncepcióval ellenben sem a megyei, sem pedig a járási egyesületek nem értettek egyet. A földművelésügyi és a belügyi tárca végül is hatalmi szóval intézte el a kérdést. A vármegyei egylet 1892-ben módosított alapszabálya is már ilyen értelemben fogalmazódott meg."

7 A századvég somogyi munkásmozgalma szintén ebben az időszakban lépett a korábbinál már intenzívebb szakaszába. Erre a folyamatra nyilván az MSZDP 1890-es megalakulása is ösztönzőleg hatott. A mezőgazdasági és az ipari munkásság nyomora az 1890-es években Somogyban munkásmegmozdulásokhoz és sztrájkokhoz vezetett. Ezek sorában a legjelentősebb az 1894-es barcsi "1 Roboz: 5-11. p. IM Kanyar, 1974: 212., 216. p. 1.5 Bővebben: Szili, 1991 ; Szili, 1992; Szili, 1995. 1.6 Bővebben több helyütt: Szili, 1986. 117 SML BGK 1889-1890 sz.n.; főispáni 150/1890., SGE 1892-esasz.