Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

Jóllehet az 1882-1887 között eltelt esztendők sem voltak a gazdasági válságtól mentesek, mindezek ellenére, ha lassan is, de az 1860-as évektől kezdődő, az extenzív gazdálkodást felváltó intenzívebb mezőgazdaság továbbfejlődött.

108 Megkezdődött, az ökörállomány jelentős mérvű fogyása mellett, a lóállomány lendületes gyarapodásával., a mezőgazdaság vonóerejének mennyiségi és relatíve minőségi változása.

109 Somogyban ezzel együtt megindult a szarvasmarha-fajtaváltás is. A megye ipara azonban változatlanul vontatottan és egyoldalúan fejlődött, s így a felesleges munkaerőt sem tudta felszívni. Nem javult a lakosság és az ipari keresők között meglévő kedvezőtlen arány sem."

0 Ebben az időmetszetben — az országban végigvonuló antiszemita hullám hatására — a megyében egy politikai egyesület alakult, a Kaposvári Antiszemita Egylet. A források öt új társaság, köztük a Somogy Megyei Általános Tanítóegylet Csurgói Köre és a Lengyeltóti Iparosköre létrejöttét jegyezték fel a szakmai jellegű egyesületek típusában. A legnagyobb arányban ismételten a kulturális egyesületek képviseltették magukat (10 olvasókör és dalkör). Rajtuk kívül, természetesen, a három újabb társaskör is folytatott kulturális tevékenységet. A korábban máitöbbek által szorgalmazott

111 tüzoltóegyletek számának gyarapítása — talán a Dunántúli Kerületi Tűzoltó Szövetség ösztönzésérc — is valamelyest nagyobb ütemben folyt. Kettő — nevezetesen egy-egy temetkezési és jótékonysági egylet — alakulását jegyezték fel a segélyező egyesületek csoportjában. Központi kezdeményezésre

112 kezdték szervezni Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete megyei fiókhálózatát. Az ügyet Tal lián főispán személyesen vette kézbe. Ennek ellenére, habár a megyei sajtó hat — valószínű rövidéletű — fiókegyesületröl tudósította olvasóit, a hivatalos akták csak kettő vöröskeresztes csoportról emlékeztek meg. Az egyesületi élet szempontjából is eredményesebb időszak következett az 1888 és az 1895 határolta negyedik periódus 8 éve alatt (1. táblázat). A kiegyezés után alakult egyesületek 14,54 %-a, vagyis 101, ekkor kezdte meg működését. Az egy évre esö alakulások átlaga jóval felülmúlta a korábbi két évtizedét (évente 1013). Kedvezőbbé vált az egy főre cső cgyesületalakulások mutatója (2. táblázat). 55 településen (17,80 %) élők nyújtottak be a főszolgabírói hivatalokba engedélyre váró új alapszabályokat (6. térkép). 108 Kanyar, 1974: 220. p. m Király, 1982: 217-248. p. 110 T. Mérey, 1985: 60. p. 111 Sellyei Béla: A tüzoltásról=S. 28. 1867. júl. 9. 112 SML főispáni 151/1881.