Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

politikai tevékenységgel függött össze, hanem a gazdaság átrendeződésével, a társadalmi rétegződés felgyorsulásával, a település-struktúra megváltozásával, az urbanizációval is." 0 A somogyi, a dél-dunántúli, a Vas megyei és a nógrádi kutatások

71 világosan jelzik, hogy az cgycsületalakulás üteme az előzetes várakozásoktól erősen lemaradt. Kovalcsik József Budapestre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a fővárosban is később, az 1880-as esztendőktől vett nagyobb lendületet az egyesületek alakulása.

72 Az 1878-as országos egyesületi statisztika előszava is arról beszélt, hogy a „társas egyesülés csak újabban nyert ... nagyobb lendületet."

71 A megyehatárokon túl pillantva, a baranyai és pécsi kutatások cáfolják azt a korábbi hipotézist, hogy Kaposvár egyesületi mutatói voltak a legjobbak a Dunántúlon. Sőt azt is meg kell állapítani, hogy csak a korabeli sajtó túlzó megállapításai szerint hemzsegtek az egyesületek a megyeszékhelyen.

74 Az eltelt Az crv évre eső Évkor évek években alakult egyesületek egycsületalakulások száma (%-ban) átlaga (db) 1867-1877 11 73 10,30 6,82 3-11 1878-1881 4 40 5,64 9,00 5-13 1882-1887 6 28 3,94 5,00 3-09 1888-1895 8 101 14,54 12,13 10-13 1896-1914 19 450 63,75 23,79 13-46 1915-1918 4 13 1.83 3.50 0-07 1867-1918 52 709 100 13,55 6-17 1. táblázat Somogy megyében működött egyesületek (1867-1918) Az 1867-1877 közti első periódusban mindössze 73 egyesületet szerveztek. A korszak társulatainak 10,30 %-a ezekben az években kapott minisztériumi engedélyt. Évente 3 (1867)-11 (1869) egylet létrehozását rögzítették a korabeli nyilvántartások. A 2. táblázat adataira támaszkodva megállapítható, hogy a kezdő évtizedben egy egycsületalakulásra 3861 főnyi népesség jutott. A megye 309 települése közül — akkor még Sellye/ is beleszámítva — 30-ban (az összes 9,71 %-ában) létesült valamilyen egylet (2. térkép). A legtöbbet a Tabi , a Barcsi és a Szigetvári járásban (13, illetve 10-10), a legkevesebbet pedig a Kaposvári és a Csurgói járásban (3-3) alapították. Kovalcsik: 11/78-79. p. 71 Márfi, 1986, 1989; Bnmda,1980: 42., 44.

p.; Ö/Wa, 1990: 141.p., Brunda,\993: 25.p. 72 Kovalcsik: 11/78-79. p. n Met.: X-Xl. p. 71 Kanyar, 1975: 502-504. p.; A/á/7/\ 1989: 146. p.