Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

Utószó

negatív előjelet — közismert. A liberálisabb, a progresszívebb, a nemzetiségeket is jobban megértő törekvésekről és az elsikkadt lehetőségekről már kevesebbet tudunk, pedig ezek felszínre hozása szintúgy fontos feladat. Az egyesületek történelemformáló szerepét jelezhetjük egy másik példával is. Az 1880-as esztendők első felében az országon végigvonuló antiszemita hullám hatására Kaposváron is létrejött egy szélsőséges célokat magáévá tevő egylet, a Somogy Megyei Keresztény Védszövetség, amelynek ugyan alapszabályát a Belügyminisztérium nem engedélyezte, de működésének káros hatása mindennek ellenére nyilván közrejátszott abban, hogy a megyében országos viszonylatban is jelentős méreteket öltöttek a zsidók elleni atrocitások. A rövidre fogott zárszót azzal a gondolattal szeretném befejezni, hogy igazán szerencsés lenne, ha gyarapodna az egyletek múltját kutatók száma. A kutatás következő fázisában ugyanis — mindamellett, hogy Somogy megye hajdani egyesületei is adnak még munkát — a már megjelent publikációk és a helyi iratanyag kézbe vételével lehetőség nyílik a dél-dunántúli régió egyesülettörténetének átfogó feldolgozására. Ha ezek munkák az ország többi tájegységén elkészülnek, lehet hozzáfogni — természetesen csakis teammunkában — egyebek mellett a Belügyminisztérium, Magyar Országos Levéltárban lévő, iratai alapján a magyarországi egyesületek monografikus feldolgozásához. Ez a munka már más forrásokat és más módszereket kíván. Ezek megtervezése azonban — természetszerűleg — nem lehet a jelen munka feladata, ugyanis egy megye egyesületeinek tanulmányozása egészen más problémákat vet fel. A somogyi egyesületek kutatása közben saját munkám megkönnyítése és egyben tervszerűbbé tétele érdekében igyekeztem a megfelelő kutatási módszert megtalálni. Hogy ez a mostani vizsgálat — modellként — valóban alkalmas-e vagy sem kutatási mintának, ezt a jövőben folytatandó kutatások fogják eldönteni. Mindenesetre az alkalmazott módszerektől függetlenül a történeti ismeretek gyarapítása s a jelenkori problémáink jobb megértése érdekében e mikroközösségek vizsgálatát cl kell végezni. így eljuthatunk akár a legkisebb faluban élt egyes emberekig is. Az egyesületek kutatásával egy-egy település képét plasztikusabbá tehetjük, közelebb kerülhetünk a „boldog békeidők" sokszor éppen ezekben a községekben megfogalmazott, de meg nem valósított álmaihoz.